Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Szebelléb is használta, sőt a német telepesek is. Lehetséges ez a magyarázat: Ledény akkor királyi birtok,

320 ez adott tekintélyt az ott használt földmértéknek. De nem valószínű, hogy a ledényi hold királyi mértékű volt, mert akkor ezt írták volna az oklevélbe. Ez lett volna egyszerűbb. A következő két adatunk problematikus, de a királyi holdnál már tárgyaltuk, s megállapítottuk, hogy helyi holdakról van szó. Az egyik a Pécsváradi káptalannak a baranyai Odusfalvára vonatkozó 1270. évi oklevelében található: „habens unum quodquod iugerum térre septuaginta amplexus in longitudine, septem vero in latitudine, cum mensura regia, iuxta regni consuetudinem approbatam".

3 21 Királyi öllel mérték a helyi holdat, így ez 7X70 királyi öl = 21,88 X 218,82 m = 4788,2 m

2 = 47,88 ár nagyságú, oldalviszony 1 :10. A másik a Váci káptalannak a nógrádi Iwanra vonatkozó 1278. évi oklevelében olvasható: „quodlibet iuger in longitudine octuaginta amplexibus, cum mensura regali, in latitudine uero duodecim amplexus mensurando."

322 Ezt a helyi holdat is királyi öllel mérik, így 12 X 80 királyi öl = 37,52 X 250,08 m = 9384,06 m

2 = 93,84 ár nagyságú, oldalviszony 1 : 6,6. Nagyobb területen dívó helyi hold használatáról értesülünk a Szepesi káptalan Welka stb. helységekre vonatkozó 1279. évi okleveléből: „centum viginti iugera agrorum fertilium mensura Cypsiensum pro suo aratro possidere".

323 Vagyis szepességi holdról van szó. Lehetséges azonban, hogy e tájon belül is voltak kivételek, vagy pedig 50 év múlva már partikularizálódott a mérték, mert a Szepesi káptalan Lomnitzra vonatkozó 1326. évi oklevelében ezt olvashatjuk: „in latitudine duum iugerum secundum mensuram villarom predictarum Lompnitza".

324 Vagyis létezett lomnitzi hold. Miklós titkos kancellárnak a honti Dalmadra vonatkozó 1345. évi oklevele szerint minden holdat „in longitudine . . . septuaginta duas mensuras, in latitudine vero septem regales se extendentia mensurarent".

325 Ismét királyi öllel mérnek helyi holdat. A dalmadi hold = 7 X 72 királyi öl - 21,88 X 225,07 m = 4924,53 m

2 = 49,24 ár nagyságú, oldalviszony 1 : 10,03. Megemlítem, mert lehetséges, hogy helyi holdról van szó a következő esetben. Szécsi Miklós országbíró Szerencs stb. helységekre vonatkozó 1358. évi oklevele szerint az egyik fél „non cum regali mensura in longitudine septuaginte duos amplexus aut regni consuetudine requirit faceinte, sed cum sexaginta duobus amplexibus extradare" akart, de a királyi emberek 12 X 72 királyi öllel méretnek.

326 Vagyis a hold hosszát nem a hivatalos 72, hanem csak 62 királyi öllel mérte volna. A szélesség maradt 12 öl. Lehetséges, hogy az illető nem ismerte a királyi hold adatait, de lehet, hogy csalni akart, de az is lehet, hogy a helyi gyakorlatot kivánta alkalmazni. Az oklevélben egyikre sincs utalás. Ha az utóbbiról volt szó, vagyis rövidhold (ld. itt később) dívott ott, akkor a Zemplén megyei szerencsi hold 12 X 62 királyi öl = 37,50 X 193,81 m = = 7267,87 m

2 = 72,67 ár nagyságú volt, oldalviszonya 1 : 5,1. Az Egri káptalan Mezőnyékre, Kistelekre vonatkozó 1367. évi oklevelében találjuk: „decem jugera . .. quorum longitudo ad octuaginta quatuor latitudo vero duodecim amplexos regales se extenderet."

32 7 Ismét királyi öllel mérik a helyi holdat. Ez a hold