Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Ennek s a királyi holdnak megkülönböztetésére pedig idézzük példának a Veszprémi káptalan Noszlopra vonatkozó 1423. évi oklevelét: „centum et sexaginta iugera ... semper tamen mensura usuali et non regali".

2 7 9 A nagyságra kapunk adatot az Egri káptalan Beleser stb. osztására vonatkozó 1429. évi okleveléből: „terrarum arabilium . .. tria iugera vsualia continentia", az előbbi helyen viszont így osztott, hogy „duo mensura cum funiculo in quo sex jugera existèrent", de a jelzőt itt nem tette ki.

280 Feltételezhetjük azonban, hogy ez esetben is szokásos holdról van szó, s így az egyenlő 1 fa kötéllel (ld. 4.32). A szokásos hold a Veszprémi káptalan Telekire vonatkozó 1429. évi oklevele szerint más nagyságú lenne, mint az előzőkből megismertük. Ugyanis: „viginti iugera usualia, quodlibet eorundem in latitudine decem et septem ulnas Budenses cum média faciens."

2 81 Vagyis e szokásos hold szélessége 17^2 budai rőf, mivel pedig az 0,58 m (ld. 3.30.3), 10,15 m ez a távolság. így fele az 1311. évből megismert nagyságnak. Nyitott kérdés marad, mekkora a hossza? Ha maradna az 1 :6 oldalviszony, akkor 105 budai rőf, vagyis 60,9 m lehetne, a hold területe pedig 618,13 m

2 lenne, így kb. negyede az 1311. évinek. Rendkívül kis terület ez, nem tartozik semelyik hold nagyságrendjéhez. Természetesen lehetséges, hogy más volt az oldalviszony, és az a hold hosszabb volt. Ezt ma már csak találgatni lehetne, de nem érdemes. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy Erdélyinek a vonatkozó számítása mindenképp helytelen, ő ugyanis a hold hosszát kétszeresnek veszi (1 :2 oldalviszonyt), aztán az ulna Budensist budai ölnek értelmezi — a rőf helyett — s ráadásul kijelenti, hogy ez azonos a királyi öllel (ez pedig harmaddal nagyobb a bécsinél), és szerinte ez a hold 1478 bécsi négyszögöl,

282 vagyis 5315,9 m

2 lenne. Azt hiszem, elég, ha a rőfnél (ld. 3.30), és az ölnél (ld. 3.29) tárgyaltak alapján én is csak kijelentem, hogy feltételezései elfogadhatatlanok. Persze, ezzel nem jutottunk előbbre, de a kutatás jelen állapotában csak azt tehetjük, hogy ezen egy kiterjedést, és az 1311. évi két kiterjedést közlő adatot egymás mellé tesszük. A Turóci konvent Dolinára vonatkozó 1430. évi okleveléből újabb, illetve vagylagos jelzőit ismerhetjük meg: „ad decem jugera usualia sew wlgaria se extendentem".

2 8 a Tehát szokásos vagy közönséges hold a neve. De inkább az előbbi. A későbbi előfordulásoknál ugyanis usualis a jelző. Magyarul azonban a XVI. század végéig nem találkoztam vele. A szokásos hold nagyságát az adatok ismertetése során már tárgyaltam. A mondottakhoz hozzátenném még a következőket. Kétségtelen, hogy a szokásos hold nagysága a szántási szokásból alakult ki. Kérdés azonban, hogy mikor, milyen eke használata mellett, és milyen földet művelve? Amit bizonyossággal állíthatunk válaszul, elég kevés. Kétségtelen, hogy a XIV. századra már öreg szokás ez, országosan közkeletű a hold nagysága. Azt is tudjuk, hogy a XIII. század végén a könnyű túróeke mellett a nehéz, 6-10 ökör húzta fordítós-(ágy-)ekét is használtuk már.

284 Az időegység alatt az előbbivel nagyobb, az utóbbival kisebb területet szánthattak fel. A „norma" azonban maradt : az egy ekével való napi szánthatóság. így az eketípus adta nagyságkülönbség - melyet a földrajzi helyzet is tetézhetett — vitákat okozhatott, s kiváltotta a másfajta mérés igényét. Ez a folyamat a XIV. századra befejeződhetett már, s 12* 179