Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

adórendelete, illetve az ennek során végrehajtott kataszteri felmérés alkalmával kívánták a bécsi ölet (Klafter) és holdat (Joch) a birodalomban és Magyarországon is egységesen bevezetni, és hogy ekkor állapították meg a viszonyszámot: 1 hold az 1584 bécsi négyszögöl — vagyis 5707,65 m

2 —, ezt az alkalmatlan számot aztán II. József 1586-ban 1600 négyszögöké változtatta - s lett így 5755,43 m

2

.

2 34 Az 1600 bécsi négyszögöl tehát csak elméleti szám, valójában 1584 négyszögöl volt a bécsi (alsó-ausztriai) hold. Ez a szám természetesen a szélesség és hosszúság ölszámának a szorzata. Ki kellene találnunk a szorzókat, mert erre adatot nem találtam. Említett cikkemben, a bécsi hosszmértékek hatos számrendszerére alapozva feltételeztem a területmértéknél is a hatos rendszert, vagyis oldalviszonyként az 1 : 6-ot. Ennek alapján viszont 16 X 96 bécsi öl lenne a terület, a szorzat viszont csak 1536. 1584-et csak a 16X99 szorzás ad. A hivatkozott cikk írásakor, e részletet nem említve, az utóbbit fogadtam el, s mondtam, hogy a bécsi hold 16 X 99, a József-féle kerekítéssel pedig 16X100 bécsi öl, így 30,33 X 187,70 m,

2 3s illetve 30,33 X X 189,60 m nagyságú terület lehetett. Helyes ez a megállapítás? Vizsgáljuk meg közelebbről a témát. Az 1584 négyszögöl csak egész számú ölek szorzata lehet, mert amikor ez a mérték kialakult, csak egész hosszmértékkel jelölték a terület széltét-hosszát (de nem is lett volna értelme a törtszám alkalmazásának). Következőleg a törtes osztások eleve elesnek. Továbbá: a mértékegység területe az általános gyakorlat szerint — a szántónál a szántás célszerű gyakorlatából alakulva — rendszerint téglalap alakú volt, tehát a négyzet, illetve a négyzetet közelítő osztásokat sem vehetjük figyelembe. Végezetül: ez a terület téglalap alakú, de nyújtott téglalap — éppen a szántás célszerűsége miatt —, vagyis a hosszúsága >a szélességénél több mint kétszerese kellett legyen, de azért mégsem annyira nyújtott, hogy a szélesség keskenysége miatt nadrágszíj keletkezzen. E meggondolások alapján a következő méretlehetőségek maradnak: 11 X 144 — 12 X 132 - 16 X 99 - 18 X 88 - 22 X 72 - 24 X 66 bécsi öl, vagy metrikusan: 20,85 X 273,02 - 22,75 X 250,27 - 30,33 X 187,70 - 34,13 X 166,85 - 41,71 X X 136,51 - 45,50 X 125,14 m, az oldalviszony-lehetőségek pedig az előbbi sorrendben: 1 : 13,1 - 1 : 11 - 1 : 6,2 - 1 :4,8 - 1 : 3,4 - 1 :2,7. Csökkenthetjük a lehetőséget, ha nem vesszük figyelembe a kivételnek számító 10-en felüli oldalviszonyokat, mert ezeknél a földterület a hosszhoz viszonyítva még mindig nagyon keskeny csík. De az is igaz,hogy a törtszámú oldalviszony is ritkább, így a megmaradt négy oldalviszonylehetőség is bizonytalan. Közülük az első közelíti leginkább az egész számot, s mivel a hosszmértéknek is hatos a rendszere, talán mégis ez a helyes adat. Megismétlem: egész szám — 6 — csak akkor volna, ha 16 X 99 öl lenne a terület, de ennek szorzata csak 1536, nem pedig 1584. A 3 öl hosszkülönbséget jelenleg nem tudom megmagyarázni, de az említett lehetőségek közül mégis a 16 X 99 bécsi öles területet — elvi etalont tartom a bécsi hold valószínű eredeti alakjának. A bécsi (osztrák) hold első hazai említését egyébként 1338-ból ismerjük. A Pozsonyi káptalan ez évi oklevelében - amelyikkel bizonyítja, hogy Csölösztői Jakab a nejének hitbérét biztosította - olvashatjuk: „unam integram curiam in dicta possessione Hof cum sexaginta terrae teutorücalibus jugeríbus".

2 36 Wertner megállapítása