Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Ez a mértékegység-alakulási mód számtani művelet: az osztás eredménye, mégpedig a felező osztásé. A fertály úgy jött létre, hogy a nagyobb egységet - az egészet - előbb felezték - s az lett média (ld. 4.34) -, és szükség szerint ezt a felet - mint kisebb mértékegységet - tovább felezték - a félnek fele az egésznek a negyede. És amikor még kisebb egységre lett szükség, a fertályt is felezték, és létesítették a nyolcadot, az oktált (ld. 4.40). Az így keletkező mértékrendszer tehát szabályos és logikus viszonyt teremt az egyes egységek között. így a rendszer bármely egységének ismert nagyságából következtetni lehet a nagyobb vagy kisebb egység nagyságára (ld. 2.24.4). A fertály a hazai gyakorlatban köztudottan az űrmértékeknél jelent önálló egységet. Meg kell vizsgálnunk, mi a helyzet a földmértékeknél? Kezdjük a munkát a terminológiával. Hazai latin szótárainkban szereplő négy kifejezés: quartale, quartalium, quartanum, quartarius egyikénél sem adtak földmértékjelentést, és közülük csak a quartale szerepel az általános fertály, negyed jelentéssel is. Okleveleinkben általában ez szerepel. Előbb quartalium formában — először a Pozsonyi káptalan 1332. évi oklevelében, 184 majd mint quartale — először az Esztergomi káptalan 1365. évi oklevelében. 185 Csak a XVI. században jelentkezik a harmadik — és ritkább — alak: quarta, — először a csepregi 1549. évi hegyvám-lajstromban. 186 A magyar név korszakunkban általában fertály. Elsőnek a Pozsonyi káptalan 1367. évi oklevelében olvasható: „fertal", de kötélnagysággal kapcsolatban. 187 Sárvár stb. 1492. évi urbáriumában „ferhayl" ortográfiával mint a quartal vulgo szava, és teleknagyságot jelöl, így földmérték. 188 Űrmérték-névként, ferthal formában először Zsigmond királyi kincstartó 1494. évi számadásában található. 189 A másik és ritkább név: a negyed először személynévként jelentkezik a Budai káptalan 1498. évi oklevelében. 190 „Nyged" ortográfiával mint az egésznek (disznónak) a része Egervár stb. 1519. évi urbáriumában olvasható. 191 ,Regied" írásmóddal mint űrmérték Bayon 1594. évi inventáriumában szerepel. 192 Területnagyság jelölésként, földmértékként e néven nem találkoztam vele. — Földmérték volt tehát, s ha az, mekkora területet jelölt? Bevezetésül jegyezzük meg, hogy külföldön, de korszakunk után, Badenban Viertel néven volt földmérték, 9 ár nagyságban. 19 3 Okleveleinkben először a Pozsonyi káptalannak a pozsonyi Rethere vonatkozó 1332. évi oklevelében szerepel: „tria quartalia vinearum", 19 4 tehát szőlő nagyságot jelöltek vele, vagyis földterületet, de hangsúlyozzuk, hogy jelző, s rajta kívül integra és dimidia, tehát egész és fél szőlő is szerepel az oklevélben, vagyis földmérték-rendszer egyik egysége. Elefanti Mihálynak a nyitrai Nichelberkre vonatkozó 1360. évi oklevelében olvasható: „de quodlibet quartali vinee seu vinearum vnum quartale vini siue musti vei quotquot quartalia vinearum habuerunt tot quartalia vini seu musti deseruire ... tenebuntur". 19s Tehát ismét szőlővel kapcsolatos, de adóegységet jelöl, így földmértéknek ítélhető.
