Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Beenre vonatkozó 1391. évi oklevelében: „terras ... ad quartum dirnidium aratrum regalis mensure".

148 Vagyis negyedfél, így 3

l

/st ekealja a nagyság. A Szepesi lándzsásszék 1424. évi oklevelében ez van: „vnum aratrum regalis mensure minus vno quartale".

149 Tehát 1 királyi ekealja - l

k királyi ekealja, így 113 királyi hold. A királyi ekealja önálló alkalmazásának alsó határát pl. az Egri káptalan Radvánszegre vonatkozó 1345. évi oklevelében is megtaláljuk: „térre ... ad vsum dimidy aratri sufficere ... iuxta regni consuetudine".

150 Az alsó határ tehát l

i

2 királyi ekealja, így 75 királyi hold, vagyis 63,31 hektár. A felső határt a Csanádi káptalan Várelejére vonatkozó 1424. évi oklevelében találtam: „terras arabiles ... ad sexaginta aratra regalis mensure."

1 51 Ez a terület tehát 60 királyi ekealja, így 7597,8 hektár. 4.24.4 A helyi ekealjáta vonatkozó adatok többsége körülíró meghatározás, ezért ajánlatos a terminológiát a nagyságadatokkal együtt vizsgálni. Az első előfordulás - mindkettőre - Kálmánnak a nyitrai Zoborra vonatkozó 1113. évi oklevelében található: „est térre, quantum potest laborare unum aratrum".

152 Tehát annyi föld, amennyit egy eke megművelhet - nyilvánvalóan Zobor környékén. Körülíró meghatározása a helyi ekealjának. A Váradi regestrum 1208. évi, a krasznai Dédácsra vonatkozó feljegyzésénél olvashatjuk: , JDe terra autem eadem habét. . . ius unius funiculi ad dirnidium aratrum".

15 3 Vagyis: földként bír jogot 1 kötélnyit l

h ekealja nagyságban. A funiculus = kötél azonban a jelen esetben fűkötél = nyíl értelmű (ld. 4.32,4.39), így arról van szó, hogy a falu közös földjéből az illetőt 1 nyílnak megfelelő l

(2 ekealja illette meg. Ilyen értelemben azonban a kötél egyúttal területmérték is (ld. 4.32), mondhatjuk tehát a fentiek szerint: 1 ekealja = 2 kötél. Ez azonban az ekealjának Dédácson szokásos nagyságát konkrétan nem határozza meg. II. Andrásnak a pozsonyi Gányra vonatkozó 1227. évi oklevelében ismét a körülírás található: „terram suam ad culturam unius aratri."

154 Vagyis egy eke megműveléséhez Gányon szükséges föld a mértékmeghatározás. Konkrét nagyságot ad viszont II. András Szebellébre vonatkozó 1233. évi oklevele: „cuilibet aratro debent centum et decem iugera assignari, cum eadem mensura, qua proxima villa, scilicet Lengén sólet suos agros mensurare".

15 5 A Hont megyei Legén = Ledény és általa Szebelléb földmértéke tehát: 1 ledényi ekealja = llOledényi hold. Azt viszont sajnos már nem tudjuk, hogy a ledényi hold mekkora volt, de azt megismétlem - a mérték átadás-átvétel magyarázatául -, hogy Ledény akkor királyi birtok volt (ld. 4.27.4). Mivel azonban mégsem valószínű, hogy királyi mértékről van szó — mert akkor ezt írták volna az oklevélbe —, a tájékozódás érdekében a helyi holdak (ld. 4.27.4) számtani átlagával (0,7318 ha) számolva azt találjuk, hogy 1 ledényi ekealja 80,5 hektár, ha pedig az alsó határt (0,4788 ha) vesszük figyelembe, akkor pedig 52,67 hektár lehetett. Az általános adatok alapján ítélve az utóbbi közelítheti inkább a valóságot. Nyitra megyének Wochardra vonatkozó 1248. évi oklevelében ez olvasható: „terram suam ... quantitatem autem ipsius dixit trium esse sufficientem usui aratrorum".

15 6 Tehát ismét körülíró a meghatározás.