Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
iugera usualia széltében 7*/i budai öl. 121 Bizonyossággal csak azt állíthatjuk, hogy ez szokásos, nem pedig helyi mérték, s hogy 1 szokásos ekealfa = 150 szokásos hold. A metrikus nagyság azonban a hold nagyságának bizonytalansága miatt szintén bizonytalan. A problémát a szokásos holdnál tárgyalom (ld. 4.27.2), itt csak megemlítem, hogy ez a szokásos ekealja vagy 9,27, vagy esetleg 41,99 hektár. A közvetlen adathiány rendkívül nehezíti a helyzetet, mert éppen az országosan alkalmazott mérték tényleges nagyságát kell nélkülöznünk. A jelentős nagyságrendi különbség miatt nincs tájékoztató támpontunk, az általános adatok ismertetésénél (ld. 4.24.1) mondott feltételezést nem tudjuk valószínűsíteni. Ott ugyanis a viszonyszámnak tértől és időtől független azonossága alapján feltételeztem, hogy a 120 holdas ekealja a szokásos ekealja. Ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor a szokásos hold metrikus adatával 0,2799 ha (ld. 4.27.2) kell számolnunk, így a 120 holdas szokásos ekealfa 33,59 hektár lenne. A két adat szembeállításán kívül még csak annyit tehetünk, hogy harmadiknak hozzátesszük a királyi ekealja metrikus nagyságát: 126,63 hektár (ld. 3.24.3). Ennek alapján a — kerekítve — 9 hektáros adatot valószínűtlennek tarthatjuk, inkább közelíti a valóságot a 34 vagy 42 hektáros adat. Erre hajlamosít a helyi ekealjának adata is (ld. 4.24.4). 4.24.3 A királyi ekealfa kialakulására ld. a 2.21.1 fejezetrészben mondottakat. Vonatkozó első adatunk — a hamis okleveleket természetesen nem számítva - a Fehérvári keresztes konvent Partmadocsára vonatkozó 1198. évi oklevelében található, „terrarum trium aratrorum mensurae regalis". 122 Tehát 3 ekealja királyi mértékkel. A terminológia másik formája először a Nyitrai káptalan Endrédre vonatkozó 1263. évi oklevelében olvasható: „terram ad usum unius aratri sufficientem, secundum mensuram regni consuetatam [sic]" 123 Vagyis x ekéhez elegendő föld, az ország szokásának mértékével. Mint a holdnál (ld. 4.27.3), itt is a király mértéke az ország mértéke, és megfordítva. De legyen erre is adat. A Pécsi káptalan Laymerre vonatkozó 1278. évi oklevelében írták: „cum terris arabilibus ad ulnam seu mensuram computationemque domini regis et regni ad quatuor aratra sufficientem". 124 A későbbiekben ezen terminológiai formákat variálják. Újabb csak az estimációkban jelentkezik. Elsőnek az első, az 1467. évi estimációban: „sub uno aratro regalis". 125 Ezt és az előbbi formákat alkalmazzák aztán a későbbi estimációk. De használták e formát az oklevelek is. Pl. A Budai káptalan Kápolna becsüjére vonatkozó 1489. évi oklevelében, nyilván az estimáció hatására: „terra arabiles ad triginta aratra regalia se extendencia reperissent". 126 Magyarul elsőnek az általános adatoknál ismertetett (ld. 4.24.1) 1460-80 körül kelt, Jekelfalvára vonatkozó feljegyzésben szerepel mint akalya, vagyis ekealja, de a vulgo szónál a jelző hiányzik, csupán a latin szövegben maradt. Jelzővel más formában található elsőnek. Werbőczi Tripartitumában közölt estimáció azon szövegét, hogy „unum aratrum continet in se ... jugera terrarum arabilium regalis mensurae" 127 - tehát az egyik hagyományos formát - a Hármaskönyv 1565. évi debreceni kiadásban Weres Balázs így fordította: „Egy Kyraly ekeyeben pedeg wagyon .. . hold fewld". 128 Tehát király ekéje. S ezt veszi át, csak más ortográfiával Heltai is az 1571. évi kolozsvári kiadásban. 129