Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
kivételesen is, arra csak egy adatunk van. A Pest megyei Bicske, Szentlászló, Csapó, Tarján XVI. század elején kelt jobbágynévsora végén olvasható: „Item plusquam centum sulcos wlgo holdfeld quos erant ad Tharyan". 20 Mint a holdnál vizsgálom (ld. 4.27), az adatot kétféleképpen értelmezhetjük. A vulgo vagy csak a barázdára magára, vagy csak mennyiség jelzőjével együtt vonatkozik. Az előbbi esetben azt jelentené, hogy 100 barázda magyarul 100 hold. Logikus is, az előbbi adat alapján világos is, hogy a második esetről van szó: 100 barázda magyarul 1 hold föld. Vagyis a tétel ugyanaz, mint Debrecen esetében volt: 100 barázda = 1 hold, így 1 barázda = Mioo hold. Ez az adat tehát azt bizonyítja, hogy a barázda ebben az esetben földmérték, és 1 barázda a királyi holdnál 84,42 m 2 , szokásos holddal 27,99 m 2 , helyi hold átlaggal 73,21 m (ld. 4.27). Tegyük hozzá: ebben az esetben — mint Debrecen is bizonyította - a barázda tényleges szélességéből alakult a mérték, hisz ez az adat is az átlagos holdszélességet adja: 25,0 m-t. Még egy adattal kell foglalkoznunk, hogy egy problémát tisztázzunk. Dabótzy Györgynének a szatmári Vasváriban levő földjei XVI. századi összeírásában több esetben is szerepel az a tétel, hogy „wagyon ket", illetve „három", majd „negy hold fewld egy barázdán". 21 Ez a meghatározás ebben a formában - amelyik aztán a XVII. században gyakori lesz - csak annyit jelenthet, hogy a 2, 3,4 hold föld egy hosszában fekszik és nem egymás mellett. Ezt az értelmezést igazolja egyébként az előbbi forrás egyik meghatározása is: „az wth felewl az wt hozzaban negy hold wagyon egy barázdám." összefoglalóul a következőket mondhatom. A barázda horvát nyelvterületen a XV. század legelejétől - esetleg az előző század végétől - kezdve zlog néven földmérték volt mint a holdat, illetve napszámot kiegészítő kisebb mérték. Eredete bizonytalan. Magyar nyelvterületen a XVI. században egyes helyeken lehetett földmérték, de inkább csak kivételesen, és itt a barázda tényleges szélességéből, a szokásos szélességmérés (ld. 2.31) alapján alakulhatott ki. 4.22 CIRA Egyike azon földmértékeknek, melynek néveredetét és alakulásának módját, logikáját nem sikerült megállapítanom. De kevés az adatunk is. Vegyük sorra, a terminológiát és a nagyságot együtt vizsgálva. A soproni Csepreg 1522. évi urbáriumában az „Ordo sessionum" quartaliákat (ld. 4.26) sorol mint teleknagyság (ld. 4.46) egységeket O/12, 1, 2, 2 l \ 2 , 3 és 4 fertály nagyságban), de a 299 eset közül négynél más egyságet is megad: „quartalia 1 cyra V2 " (egy eset), „quartalia 1 cira 1" (két eset), „quartalia 2 et vna chyra" (egy eset). 22 Tehát a fertálynál kisebb területről van szó. Következő forrás Csepreg 1549. évi hegyvám registruma. A szőlőket három mérték szerint veszi számba. Quarta (ld. 4.26): 1,2,2 1 j 2 , 3,4 mennyiségben (456 eset), octal (ld. 4.40): 1, 2, 3 mennyiségben (296 eset) és cira 1 mennyiségben (25 eset). Továbbá szerepel a másik kettő kiegészítéseként a következők szerint: „octal 1 cira 1" (négy
