Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.1 BEVEZETŐ Az előzőkhöz hasonló módszerrel ismertetem e fejezetben az e korszakban alkalmazott földmértékeket, illetve a területnagyság jelölésére alkalmazott egyéb módszereket, a kétségeseknél megvizsgálva a mérték-mivoltra vonatkozó probléma döntő adatait. A területnagyság bármilyen módú meghatározása is a fizikai jelenség mennyiségi leírása, mint a távolságjelölés. Csakhogy, mint ezt a 2. fejezetben megállapítottam, e korban általában nem területet mértek, a síkidom két kiterjedése segítségével, hanem a megművelt földnek a nagyságát a művelési mód, eszköz, termésmennyiség stb. segítségével alakított mértékekkel határozták meg. Ezek tehát nem területmértékek, hanem földmértékek. E körülményből következőleg lényegesen több a számuk, mint a hosszmértékeké. A 30 féle - az önállóan nem tárgyaltakkal együtt 33 féle - mértéket szintén bőséges készletnek ítélhetjük, amelynek segítségével a kor alapvető tényezőjét, a földet, illetve annak nagyságát a mindenkori igény szerint meghatározhatták.