Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

1. BEVEZETÉS

1.4 KÖZLÉSMÓDSZER . E téma feldogozásával — mint említettem — egyúttal arra is vállalkoztam, hogy a hazai mértéktörténeti irodalmat útnak indítsam. Emiatt szükségesnek tartom, hogy munkám feldolgozási, illetve közlési módszeréről felvilágosítást adjak. A mértéktörténet a történelem forrástudománya - függetlenül attól, hogy nem sorolják a klasszikus forrástudományok közé. Az ezen területre vonatkozó művek elsősorban kézikönyvek. Ezért legcélszerűbb számukra a mechanikus — általában a szótár — rendszer. Ha majd egyszer a magyar mértéktörténet egészét feldolgozzák mert valamennyi történeti mértékünket, és már kellően ismerjük —, az eredményeket összefoglaló kézikönyv feltétlenül a mechanikus használhatóságot elősegítő szótárszerkezetű kell legyen. Mivel azonban most még csupán egy részterülettel és ismeretlen területtel foglalkozom, a mechanikus rendet a szisztematikussal kellett kevernem. A közkeletűen általános részeken (bevezetés, befejezés, apparátus) kívül szükséges volt egy a téma egészét felölelő fejezetre, amelyik egyrészt a fogalmak magyarázatát adja, másrészt pedig a valamennyi mértékre és magára a mérésre vonatkozó adatokat, vagyis az általános szakmai tudnivalókat foglalja össze (ld. 2). A sajátos részt kétfelé bontotta a mértékfajta. Külön kívánkoztak a hosszmértékek a távolságjelöléssel (ld. 3), és külön a földmértékek a területnagyság-jelöléssel (ld. 4). E két fejezeten belül azonban már érvényesülhetett a mechanikus rend: az egyes mértékek (jelölésmódok) magyar nevük betűrendjében sorakoznak. Mindkét fejezetet a mértékfajtákra vonatkozó összefoglalás zárja be. Az egyes mértékeknél — ha a nagyságrend kívánta, mértékrendszer-bontásban — tárgyalom a következő adatokat: ókori, európai előzmény, terminológia, végül a mértéket meghatározó, nagyságára vonatkozó adatok, a metrikus érték megállapításával. A félreértések elkerülése érdekében azonban hangsúlyoznom kell, nem említhetek meg minden egyes oklevéladatot, csak az érdemi információkat, amelyek a mérték előfordulásán kívül egyéb adatot is szolgáltatnak (az első okleveles előfordulás persze kivétel). Teljesen feleslegesen terhelte volna a szöveget, még csak a jelzete is, a csupán csak mértékhasználatot közlő oklevélnek, mint pl. a hold sok ezernyi adata. És természetesen hiányzanak a hamis oklevelek is, néhány szükségszerű kivételtől eltekintve. Valójában a jegyzetben közölt forrásoknak sokszorosa a ténylegesen feltárt és feldolgozott anyag. A konkrét információs adatok felsorolásánál is igyekeztem a szöveget rövidíteni. Az eredeti latin szövegek idézését azonban szükségesnek tartottam, mert így megállapításaimat kétségtelenül igazolhatom, mert így bárki bármikor ellenőrizhet, mert így egyúttal e téma forráspublikációját is adhatom.