Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
weg néven szintén 125 kettőslépésnek (schritt) írja, s kiegészíti: 208 lépés (gridt) és V3 rőf (daum elen), illetve 621 láb (schuh), azaz 2500 tenyér (handbreit), 547 ami az ő mértékével 185,0 m-nek felel meg, tehát a görög-római nagyság. Hazai latin szótáraink közül a stádium Calepinusnál ,,pallya futó hely", mint mértéket nem ismeri. Szikszai viszont a mértékeknél ismerteti, 125 kettőslépés (passus) nagyságban „egy futamnyi földnek" nevezve. A többi szótárban is pálya, de mértéknévként nem fordítják, hanem magyarázzák. Páriz-Pápainál 125 lépésnyi föld, Mártonnál út vagy távolság, mely 125 lépésnyi volt, Finálynál az a stádium, mely útmértékül szolgál, mintegy 185 m. Az írott forrásokban is stádiumként szerepel. Legkorábban az 1400 körül keletkezett Müncheni-kódexben, 548 de az „in spatio stadiorum sexaginta" szöveget az ismeretlen fordító „hatua lab földen" magyarította. Okleveleinkben először 1442-ben fordul elő, Görgey Ferenc végrendeletében, de nem mint hosszmérték, hanem dűlő (ld. 4.23) értelemben, 5 49 s 1471-ben ugyanígy. 5 50 Hosszmértékként először Mátyás 1486. évi oklevelében szerepel: „possessio ... ab ipso oppido ... in 4 aut 5 stadys distaret". 551 A XVI. században aztán már gyakoribb, 1 stádiumtól (1570.) 5 5 2 300 stádiumig is (1599 .). s 5 3 Magyarul először a Szepesi káptalan 1579. évi oklevelében olvasható: „125 lepesni feöldt vei Pállya", ugyanitt németül: „Feldweges" és szlovákul is: „Hony". 554 E viszonyszám — 125 lépés, helyesebben kettőslépés (passus) — egyezik Szikszóiéval. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a római stádium ez, tehát nagysága is akkora (184,8 m). Ez utóbbi segítségével a királyi mértékrendszer egyes mértékegységeire, Szikszai adata alapján pedig a mérföldre (ld. 3.28) is kiszámíthatjuk viszonyszámait. Ezek szerint: / stádium (pálya) . = 591 1 /4 királyi láb = 29S 2 \ 3 királyi rőf - 197^7 királyi lépés = 98 4 / 7 királyi kettőslépés = 59 l /g királyi öl = V52 magyar mérföld = = 184,84 m. Viszonylag ritkán használt mérték. Nem tartozott a királyi mértékrendszerhez, viszont országos mérték volt. Helyi változatairól nem tudunk, de a léte nem is lenne logikus. 3.34 TENYÉR 3.34.1 Általában. A görög rendszernek második tagja, palaiste névvel, 7,71 cm-nek megfelelő nagyság, 5 5 5 a rómaiaknál a rendszer harmadik tagja, palmus néven, 7,39 cm nagyságnak felel meg, 55 6 mindkettőnél 4 ujj. Lossai 1498-ban palmus néven 4 ujj nagyságban adja, és a művében közölt rajz szerint 557 6,14 cm lenne, tehát kisebb, mint a római mérték. Valószínű azonban, hogy rajza - az ujj és a láb rajzához hasonlóan (ld. 3.25, 3.35) - nem pontos, mert az általa közölt ujj rajznagyságnak (1,6 cm) négyszeres szorzata 6,4 cm lenne. Puechler 1563-ban, ugyancsak harmadiknak, palmus, illetve palmus minor, valamint handbrait, zwerchhand névvel 4 ujj (zwerchfinger), illetve l U láb (zwerchschuh) nagyságban közli, 5 5 8 ami adatai alapján 7,4 cm, vagyis a római tenyér nagysága. Az osztrák rendszerben ez a mérték hiányzik.
