Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

Az 1243. évi oklevélben szereplő, egyik, fenti mértékkel meghatározott nagyságú curia helyét viszonylag pontosan megadták: a piacon (fórum), a Zeni—Szennye palota közelében, és a mérete: 41 X 70 cubitus = Reyf. Ha most a nagyságrendi tájékozódás érdekében — bár nyilvánvalóan helyi mértékről van szó, de nem dolgozhatunk vele, mert metrikus nagyságát nem ismerjük — a királyi mértékrendszer vonatkozó két tagjának metrikus értékeivel (ld. 3.29.3, 3.30.2) számolunk, a kerekített adatokkal következő a helyzet: rőfnél kb. 26 X 44 m = 1144 m

2 - ölnél kb. 129 X 219 m = = 29 251 m

2 (2 hektár). Az utóbbi adat valósággal kiabálja a választ: 2 hektáros háztelek az esztergomi piac mellett nem létezhetett. És ha megpróbáljuk a telket az esztergomi piactéren elhelyezni, hasonló eredményre jutunk. A trapéz alakú piactér szélessége kb. 48, illetve 96 m, hosszúsága kb. 112, illetve 120 m lehetett.

5 34 Ezen a téren 129 m frontú telek nem létezhetett, és a 219 m telekhosszúság sem fér el ott. De még a közbeeső nagyságú mértékkel is így járunk. Ha pl. arra gondolva, hogy Reyf = Klafter, s a német vidékek öl nagyságához hasonló királyi kettőslépéssel (ld. 3.26.1) számolunk. Az eredmény: 77 X 130 m= 10 087 m

2 (1 hektár). Ez a terület sem fér ott el. Tehát az említett mérték magyarul rőf. Az állítás helyességét megerősíti az 1299. évi oklevél adata is. Az ott meghatározott objektum szintén a piacon volt és 23 X 36 cubitus = Reyf nagyságú, ami rőf esetében — az előbbi módon számolva — 14 X 23 m, öl esetében 72 X 112 lenne. Erre vonatkozólag Horváth István, esztergomi múzeumigazgató kartársam, hozzá intézett kérdésemre a következő választ küldte (szívességét e helyen is megköszönöm): „A levélben említett objektum valószínű mérete a 14 X 23 méter ... lehetett, a terület kiterjedése és beépítettsége alapján. Sajnos a középkori piactér környéke régészetileg még nincsen feltárva, néhány kisebb leletmentés és középkori pincék kutatása során azonban több középkori épületmaradvány vált ismertté. A piactér — feltételezésünk szerint — északi szélén 1961-ben egy kb. 14 X 23 méter terjedelmű épület falmaradványai kerültek elő. Ez a terület akkor már káptalani birtok lehetett, és bár a fenti falmaradványok nem azonosíthatók biztonsággal az 1299. évi oklevélben említett pallaciummal, annak lehetőségét sem zárják ki; Mindenesetre konkrét adatot szolgáltatnak a tér melletti telkek, illetőleg épületek kiterjedésére. A 72 X 112 méter terjedelmű terület a városnak ezen a részén nem jöhet szóba." De hogy semmi kétségünk ne maradjon, Esztergom városnak 1331. évi házeladásról szóló oklevele világosan megmondja, hogy ez a mérték: „ulna seu mensura pannorum que et uulgariter Reyf dicitur seu nominatur."

5 35 És hasonlóan így 1335-ben.

5 36 A cubitus = ulna (de vico) = Reyf kifejezéseket tehát rőfnek kell értelmeznünk. Két probléma azonban maradt még. Az egyik a cubitus és ulna váltakozó használata. A vonatkozó választ a rőfnél tárgyalandó latin kifejezések vizsgálatánál próbálom majd megadni (ld. 3.30). A másik probléma az, hogy miért vulgózták a cubitust, illetve az ulnat Reyffel, amikor e mértékre (a rőfre) a német nyelvű gyakorlatban a közkeletű és egyértelmű Elle kifejezést használták, és e szót a hazai okleveles gyakorlatban már IV. Béla korában is ismerték? 537