Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
tak, s megírták: „quodlibet eorundem in latitudine decem et septem unlas Budenses cum média faciens." 447 Tegyem hozzá: Erdélyi ezt a budai ulnát ölnek ítéli és azonosítja a királyi öllel, tovább: feltételezi, hogy ezen 17V 2 budai ulna mellett 35 budai „öl" a hossza ezen holdnak. 448 Kétségtelen, hogy nem királyi holdról van szó, viszont ez már részben kizárja a királyi öl alkalmazásának a valószínűségét. Különben is: miért kellett budai jelzőt alkalmazni, amikor az azonos a királyival? Ha királyi ölről lett volna szó, bizonyára ezt írták volna. Probléma csak az lehet, hogy ez a budai ulna rőf vagy öl? Az előbbi esetben ez a 17^2 ulna — mint holdszélesség — kb. 11 m-nek felel meg (ld. később), öllel kb. 53 m lenne, a hossza kb. 130, illetve 700 m (ld. 4.27.4). Tudnunk kell még azt, hogy ez a 20 hold hosszában, a földcsíkokkal párhuzamosan feküdt; hogy az oklevélben előbb említett, korábban határjárt birtokrészeknél is közölték, hogy usualis a hold, de csak ez esetben adták meg a szélességét; végül, hogy azon a területen még más birtokrészek is voltak. Jegyezzük még meg azt, hogy az említett Septer prédium helye ma ismeretlen. Ha mostan rőfről volt szó, akkor a 20 hold kb. 130 X 700 m-es terület, ha viszont ölről, akkor kb. 22Q X 1060 m nagy. Ha térképen próbáljuk elhelyezni, 449 az előbbi kétségtelenül, az utóbbi terület csak nagyon szűkösen fér el úgy, hogy egyéb birtokrészeknek is jusson hely. Továbbá: azért jegyezhették meg ez esetben a hold szélességét, mert az keskenyebb volt a szokottnál. Végezetül: gondoljunk az előbbi oklevélre és Zsigmond törvényére. Mindezek alapján pedig úgy ítélem, hogy a budai ulna ez esetben is rőf. Következő adatunk 1532-ből, Rudolf könyvéből való, s azt a bécsi rőffel kapcsolatban, egyik vonatkozásban már tárgyaltuk, most a másik oldalról, a budai rőf szempontjából vizsgáljuk. Adata ez: 100 budai rőf = 75^3 bécsi posztórőf = 65^8 bécsi vászonrőf. 4 5 0 S mivel e problémához még több adat kapcsolódott — láttuk —, tegyük hozzá a következőket. Szmink szerint az 1535. évi nagybányai bányarendtartás 20. cikke így írt: „egy [budai] sing abécsirőfnek 2 3 /s részét tette." 451 A,harmadik adat Scheubelius 1545. évi műve: 84 budai rőf =100 bécsi rőf 452 A Paumgartner-féle feljegyzésekből a következő viszonyszámokat kapjuk. Az idősebb szerint a XVI. száazd legelején, de hallomásból ismerve, bécsi rőf = 5 budai rőf: a fiatalabb feljegyzéséhez csatolt pénzmérték-átszámítás szerint: 100 velencei rőf =109 budai rőf, 100 velencei rőf damaszt, atlasz = 82 bécsi rőf, 100 velencei rőf karmazsin, selyem = 109 budai rőf =877 2 bécsi rőf. 453 Már jeleztem, hogy az adatok közül csak egyik lehet jó. Most vizsgáljuk meg közelebbről a problémát. Ennek érdekében a megadott viszonyszámok alapján számítsuk ki 1 budai rőf metrikus adatát, a bécsi rőf ismert adata alapján (ld. 3.30.1), és figyelembe véve azt, hogy 1 velencei rőf = 63,68 cm. 454 Rudolf szerint 1 budai rőf = = 0.7533 bécsi posztórőf = 58,403 cm. Paumgartner hallomásadata szerint 1 budai rőf = 0,8 bécsi rőf = 62,0 cm; az átszámítási jegyzék szerint. 1 velencei rőf = 1,09 budai rőf = 58,4 cm, illetve 1 velencei rőf damaszt, atlasz = 0,82 bécsi rőf, 455 s a két viszonyszám alapján 1 budai rőf = 0,778 bécsi rőf = 58,2 cm, végezetül pedig 1 velencei rőf karmazsin, selyem = 0,875 bécsi rőf, illetve 1 budai rőf = 0,803 bécsi rőf = = 62,2 cm. Szmink szerint 1 budai rőf = 2,6 bécsi rőf = 2,015 m. Scheubelius szerint 1 budai rőf = 1,19 bécsi rőf = 92,26 cm. Jegyezzük még meg, hogy az utóbbi két
