Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

az alkalmazása. Ezt a rőföt általában „brachium ferreum"-nak nevezték — először 1433-ban.

428 1463-ban horvát nevét is megadták: „brachia ferrea... vulgo lakat dicta".

429 A lakat a Tengermelléken a XIII. századtól használt, területenként sajátosan alakult rőfmértékekhorvát gyűjtőneve volt.

430 1478-ban előfordul az „ulna enea" megnevezés is, de megmagyarázták: „quibus communiter nunc hic Zagrabiae panni a mercatoribus mensuratur."

4 31 A hiteles rőf kötelező használatára, illetve e mérték hitelesítésére, az idegen rőf tilalmazására és e mérték egységesítésére vonatkozó adatokat már korábban tárgyaltam (ld. 2.42). Most csak röviden megismétlem, hogy a hamis rőf használatának tilalmazása a XIII. században kezdődött, az egységesítésre pedig először 1405-ben került sor. 3.30.2 A királyi rőföt — említettem — a textília mérésénél nem használták. Első említése is földméréssel kapcsolatos. A Zágrábi káptalan 1392. oklevelében szerepel: „quindecim mensura regales et unius cubitus cum média."

432 Következő előfordulásai jelentősek, mert a királyi mértékrendszerhez viszonyszámot kapunk. E források az ölnél részletesen ismertetett 1467—88. évkörű (ld. 2.3.5.6) estimációk (ld. 3.29.3). A szövegeket nem ismétlem, csak a megállapítható viszonyszámot: 1 királyi rőf = Ms királyi öl. És még a terminológiát: az ulna itt ölet jelentett, rőföt a brachium és cubitus, egyforma értékkel. S mint tenninológiai érdekességet megemlítem, hogy 1551-ben Munkácson egy kútásásnál a mélységet „ulna brachialis" kifejezéssel közlik mint a királyi rőf megfelelőjét

4 3 3 A királyi rőfnek a többi királyi mértékegységhez való viszonyát és metrikus nagyságát a hivatkozott viszonyszámok és az öl-etalon metrikus nagysága (ld. 3.29.31) alapján a következők szerint sorolhatjuk: 1 rőf - 32 ujj = 24 hüvelyk = 8 tenyér = 3

1 /s arasz =2 láb = 1 /l v

2 lépés = 1 h kettőslépés = 1

ls öl = 0,6252 m = 62,52 cm. Ez a nagyság viszont sem a görög—római, sem a bécsi rőfök nagyságával nem egyezik (az utóbbinak kb. 4

/s -e). A XIV. századi német rőfök közül alignyi eltéréssel egyezik a waderi rőffel (62,6 cm), közelíti a freudenburgit (61,52 cm) és a viaderit (63,5 cm).

434 A későbbi európai rőfök közül nem sokban különbözik a dán (62,77 cm) és a norvég (62,75 cm) rőfök nagyságától

4 3 s és közel áll az augsburgi (61,0 cm), a Hohenzoller (61,42 cm), a krakkói (61,53 cm), a stuttgarti (61,55 cm), a trienti (61,17 cm) a württenbergi (61,42 cm) rőfök nagyságához.

4 3 6 Végül alig, nem egészen 3 mm-rel különbözik a későbbi ún. erdélyi singtől, ez 622 cm.

437 Megjegyzendő, hogy a singet Ereky nem tárgyalja, ellenben említ egy vászonrőföt 62,1 cm nagyságban.

4 3 8 E singgel Bendefy sem foglalkozik, mint ahogyan a táblázatából a királyi rőf hiányzik is. — Valószínűleg nem véletlen az előbbi megegyezés, és más mértékegységnél is találkozunk majd azzal a ténnyel, hogy Erdélyben a múlt századig megőrizték a régi királyi mérték nagyságát (ld. 4.39). Meg kell említeni, mert lehetséges, hogy éltek egy a királyi rőftől nagyságban különböző, de ahhoz hasonlóan országosan használt szokásosnak nevezett ró/Tel. Ez két adat alapján feltételezhető, melyeket az ölnél részletesen tárgyaltam (ld. 329.2). Az egyik Sáros város 1667. évi urbáriuma, amelyik az 1273. évinek „valóságos párja" (ha nem is egészen így van, de valószínűleg korszakunkból való), s az itt közölt váltó-