Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
arasz (fodere spann), illetve l l J2 láb (werckschuh) nagyságban ismerteti, 38 6 ami adatai alapján 44,4 cm-nek felel meg, vagyis ez a római rőf. Ausztria legkorábbi adata különösen értékes, mert tárgyi emlékre vonatkozik. A bécsi Stephansdom kapujában 1450 körül elhelyezett két rőf-etalonról van szó. A felső a bécsi közönséges, vagyis posztó— kisebbnek is nevezett - rőf (Wiener Tuch Elle), hossza 77,53 cm, az alsó pedig a bécsi vászon- - nagyobbnak is nevezett — rőf (Leinwand Elle), hossza 89,78 cm. 38 7 Mivel pedig hazánkban gyakran használt mérték lett később, szükséges közelebbről ismertetni. A két bécsi rőf közül az első, a közönséges vagy posztó- (kisebb) rőf terjedt el általánosan — így nálunk is — alsóausztriai vagy bécsi rőf néven. Nagysága századok során alig változott. 1532-ben 77,5 cm nagyságnak megfelelően adja Rudolf könyvében e mértékét, ábrán közölve e rőf '/s-ét. 388 E század második felében 76,4-78,0 cm között ingadozott a nagysága. 389 Mária Terézia normálmértékében 77.713 cm, az 1871. évi átváltáskor pedig 77,7557 cm nagyságú volt. 390 A kezdet és a vég között tehát csak 2 mm az eltérés. Eleinte csak Bécs város mértéke volt, és adataink szerint a XVI. században nem is lett hivatalos tartományi rhérték. Alsó-Ausztria számára ugyanis a linzi rőföt rendelte tartományinak II. Miksa 1570-ben, más mértékeket is szabályozva, és gondoskodva arról, hogy a mértékek kő-, vas-etalonjait mindenütt a tanácsháza vagy a templom falán elhelyezzék. 391 Ulbrich ugyan azt állítja, hogy II. Rudolf 1588-ban elrendelte: a bécsi rőf legyen (az öllel együtt) Alsó-Ausztriában az általános hosszmérték, 392 adatát azonban forrás nélkül közli. Jó lenne tudni, honnan vette. Ugyanis az osztrák törvények és rendeletek gyűjteményében szereplő Rudolf-féle 1588. évi rendelet szövegében csak Klafter szerepel, Elle nem. 39 3 Ráadásul: a két említett adaton kívül e gyűjteményben a XVI. század végéig más hosszmértékre vonatkozó rendelet nem is található. A bécsi rőf első hazai említése latinul (vienne ulnas) 1542-ben, magyarul (bechy reff) pedig 1557-ben 394 fordul elő. Ismerjük továbbá a bécsi rőf és két hazai rőf viszonyát a XVI. századból. Az egyik a budai rőf. Rudolf az 1532-ben megjelent könyvében összehasonlította a különböző országok és városok mértékeit, súlyait és pénzeit. így a rőföt (Eln) is, megkülönböztetve a posztó-, vagyis közönséges és a vászonrőföt, ráadásul ábrán közli is a bécsi posztórőf Vs-ének a rajzát. 395 Ez 155 mm, így Rudolf bécsi rőfje 77,5 cm, vagyis pontosan akkora, mint a Stephansdom etalonja, tehát hiteles. Rudolf aztán minden szempontból rendszerezve összehasonlítja a különféle rőföket. Minket csak a bécsi és a hazai, illetve az általa felvett budai rőf viszonya érdekel. Szerinte 100 bécsi posztórőf = S6 1 J2, bécsi vászonrőf = 132 s /g budai rőf. 396 Vagyis: 1 bécsi posztó- (közönséges) rőf = kb. 6 ji, pontosan 0,865 bécsi vászonrőf = kb. 1 */3, pontosan 1,32625 budai rőf; 1 bécsi vászonrőf = kb. l 1 le, pontosan 1,1566 bécsi posztórőf = kb. pontosan 1,53318 budai rőf (az utóbbival részletesen később foglalkozom, ld. 3.30.3). Másodiknak a két Paumgartner Hans, augsburgi kereskedők feljegyzése szolgáltat adatokat. Az egyik az apának 1484-1506 között készített feljegyzésében szerepel, de a minket érdeklő rész a XVI. század elején keletkezhetett. Paumgartner Budán járta-
