Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

1828-1978 MEGJELENT AZ AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS 150. ÉVÉBEN BOGDÁN ISTVÁN MAGYARORSZÁGI HOSSZ- ÉS FÖLDMÉRTÉKEK A XVI. SZÁZAD VÉGÉIG A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. A történettudomány egyik fontos kiegészítő ága a mérték­történet. A hazai történeti mérté­keketmódszeresen feldolgozó kö­tet szerzője először munkája célkitűzéseit, előzményeit, a köz­lés módszerét és az ezzel kapcso­latos problémákat ismerteti. Ez­után a különböző mórtékek ki­alakulását, magyar eredetének kérdéseit, az etalonokat és mér­téktípusokat, valamint a mérés gyakorlatát s a hazai mérésügy általános alakulását tárgyalja. A XVI. század végéig Magyaror­szágon 15 hossz-, illetve 33 föld­mértéket alkalmaztak. A szerző betűrendben adja meg megha­tározásukat. Mindegyik mér­téknél az esetleges görög, római, európai előzmények említése után a királyi, a szokásos, a helyi és a sajátos rendszerek tagolásá­ban a források szövegrészeinek idézésével vizsgálja a latin— magyar—német terminológiára, az első okleveles előfordulásokra, az alkalmazási területekre és a mértóknagyságra vonatkozó adatokat, mindenkor törekedve a mértéknagyság metrikus érté­kének megállapítására. A be­fejező részben a források felso­rolása szerepel, míg a függelék a mértéknevek magyar — latin— német szótárát, a név- és tárgy­mutatót tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents