Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)
BEVEZETÉS
kormánnyal fejezi be. Ebben a részben az egyes kormányokon belül a miniszterelnök után betűrendben következnek a miniszterek, illetve a Forradalmi Kormányzótanácsnál az elnök után a népbiztosok. Amennyiben ezek működési ideje eltér a kormány — fejlécben megadott - működési idejétől, külön megjelölöm hivatalba lépésük, illetve távozásuk napját és azt is, ha az utóbbi oka haláluk vagy más tisztségre emelésük volt. A miniszterek után sorolom fel, ugyancsak betűrendben a minisztériumok ideiglenesen megbízott vezetőinek, illetőleg a miniszteri hatáskörben átmenetileg önállóan működött helyetteseknek a nevét. A kormány működési ideje nem mindig volt azonos a miniszterelnökével. A fejlécben megadott működési idő az illető kormány működési idejét jelöli, eltérés esetén a miniszterelnök neve után tüntetem fel az eltérő időpontot. Kivétel éppen az első miniszterelnök, Batthyány, akinek a kormánya után feltüntetett működési idő a miniszterelnök működésének az idejével azonos, mert a kinevezését követő és a végleges felmentését közvetlenül megelőző mintegy 3—3 heti időszakban átmenetileg az ő személye képviselte csaknem az egész kormányt. A kormányokról szóló fejezet következő részében betűrendben sorolom fel a kormányokat, ezeken belül a miniszterelnök után ugyancsak betűrendben az egyes tárcákat s azok egyedüli vagy egymást követő betöltőit, az egyes minisztereket (a tanácskormánynál a népbiztosokat). Ha valamelyik kormány működési ideje alatt átalakult, tehát több összetétele volt, ezeket külön-külön csoportosítom és külön egységekként tüntetem fel. Az egyes összetételekben felsorolt miniszterek szolgálati idejének csak akkor adom meg külön a kezdő, illetve a záró napját, ha ez nem esik egybe az összetétel alcíme után feltüntetett időponttal. A kormányátalakítások, tehát a különböző összetételek feltüntetésénél figyelmen kívül hagyom azt, hogy ezek a változások a kormány felmentésének-és újabb miniszteri megbízatásoknak voltak-e a következményei, vagy csak enélkül történt egyidejűleg legalább 3 tárca vezetésében változás. Nemegyszer fordult elő ti., hogy a kormány lemondásának elfogadása után az újból megbízott miniszterelnök (így például Tisza Kálmán, Wekerle Sándor) teljesen változatlan összetételben alakította meg új kormányát. Ma már figyelmen kívül hagyhatjuk a folyamatosságnak ezt a de jure megszakítását a de facto változatlanság mellett. Az ellenkezőre, amikor ti. a kormány felmentése és újbóli megbízatása nélkül történt igen jelentős számú változás a tárcák viselőinek személyében, klasszikus példa az Esterházy-kormány: második összetételének 12 tagja közül csak 6, tehát a fele volt az átalakítás előtt is tagja a kormánynak. Külön kuriózum, hogy ennek a gyökeres kormányátalakításnak a másnapján már le is mondott az átalakított kormány és harmadnap már meg is történt felmentése, illetve az új Wekerle-kormány kinevezése, amelynek azonban kivétel nélkül és változatlanul az eredeti helyén maradt tagja lett az addigi, új Összetételében 2 napos kormány minden egyes minisztere. A kormányok betűrendi (szerkezeti) összeállításában az egyes tárcáknál a miniszter vagy miniszterek után tüntetem fel a megbízott minisztereket vagy helyetteseket, ha teljes önállósággal - tehát miniszter nemlétében — működtek, nemcsak mint adminisztratív vezetői a tárcának.
