Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

I. KORMÁNYOK

sági elnökké választásától február 4-ig, az új kormány kinevezéséig, Rákosi Mátyás államminiszter kapott megbízást a miniszterelnöki teendők ellátására. Az ugyancsak kisgazdapárti Nagy Ferenc nemzetgyűlési elnök elnökletével megala­kított új kormány változatlan maradt összetételében, mindössze a miniszterelnök vál­tozott. 1947. május 13—31. Rákosi Mátyás mint miniszterelnök-helyettes töltötte be ideiglenes megbízatás alapján a miniszterelnöki ügykört Nagy Ferenc miniszterelnök hivatalos külföldi útja tartamára. Minthogy a miniszterelnök a minisztérium május 29-i visszatérésre szólító felhívásának nem tett eleget, május 31-én megtörtént az új kor­mány kinevezése a szintén kisgazdapárti Dinnyés Lajos, addigi honvédelmi miniszter elnökletével. Az előző kormány tagjait most is úgyszólván teljes változatlansággal vette át az új kormány, még a miniszterelnök is megtartotta korábbi honvédelmi tárcájának vezetését, mindössze a külügyminiszter személyében történt változás: a kormányból kiváló Gyöngyösi János helyett Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter vette át a minisztérium ideiglenes vezetését. A Dinnyés-kormányt 1948-ban felváltó új kormány az ugyancsak kisgazdapárti Dobi István miniszterelnök vezetésével alakult meg, tagjai ismét teljesen változatlanul kerültek át az előző kormányból, mindössze a miniszterelnök által korábban betöltött földművelésügyi tárca vezetését vette át az ugyancsak kisgazdapárti Csala István. Az 1949. augusztus 20-i alkotmány hatályba lépését követően a miniszterelnök elnevezése a minisztertanács elnökére változott, a miniszterelnök-helyettes új elneve­zése pedig a minisztertanács elnökhelyettese lett. Dobi István miniszterelnök tehát 1949. szeptember 5-től mint a minisztertanács elnöke vitte tovább — újabb kinevezés alapján - a kormányt. A Dobi-kormányt — annak háromszori átalakítása után — 1952-ben felváltó Rákosi-kormányban a minisztertanács elnöke Rákosi Mátyás, a minisztertanács addigi elnökhelyettese lett, tagjai szintén teljes változatlansággal kerültek át az előző kor­mányból. A kormány első összetételében a minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége betöltetlen maradt (második összetételében már 5 elnökhelyettes volt) és kiegészült a kormány a közlekedésügyi minisztérium kettéválasztása révén az új és egyetlen posta­ügyi miniszterrel, Katona Antallal. A Rákosi-kormányt alig egy év múlva a minisztertanács addigi egyik elnökhelyet­tesének, Nagy Imrének az első kormánya váltotta fel. Ez a kormányváltozás már nagyarányú változásokkal járt a kormány tagjai sorában, ami részben a minisztériumok gyökeres átszervezésének volt a következménye. A korábbi kormány tagjai közül Gerő Ernő, a minisztertanács addigi elnökhelyettese a minisztertanács újonnan szervezett első elnökhelyettese lett, a korábbi tárcák 26 vezetője (reszortminiszter) közül mind­össze 5 maradt a helyén, 10 tárcát cserélt vagy átszervezett minisztériumot vezetett tovább. Új miniszter került többek között a belügyi, külügyi, földművelésügyi, honvé­delmi, igazságügyi tárca élére; ettől kezdve lett a minisztertanács tagja az Országos Tervhivatal elnöke. Nagy Imre első kormányának felmentése 1955-ben azért történt, mert nem látta el megfelelően tisztét, miniszterelnöksége után közvetlenül megfosztották funkcióitól és kizárták a pártból. Az új kormányban Hegedűs András, a minisztertanács addigi egyik

Next

/
Thumbnails
Contents