Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)
BEVEZETÉS
elnökük felmentésénél, hanem a saját utódjaik kinevezésénél. A hivatalos lap november 18-i kelettel kiadott következő száma véletlenül csakugyan helyesbítéssel kezdődik, de csak egy rendeletet javít ki, amely ugyancsak november 15-én leírási hibával jelent meg. Teleki Géza miniszter november 13-i lemondólevele már egymagában is kizárja azt a lehetőséget, hogy az ideiglenes nemzeti kormány tagjait ennél korábbi időpontban mentették volna fel. A Magyar Közlöny 1956. november 12-i száma kelet nélkül közli az elnöki tanács határozatát, mellyel Nagy Imrét és kormányát felmenti, ugyanakkor Kádár Jánost és kormányát megválasztja. Az elnöki tanács elnökének később, az országgyűlés 1957. május 9-i ülésén előterjesztett jelentéséből állapíthatjuk csak meg, hogy ezek a határozatok 1956. november 4-én keletkeztek, nem pedig 3-án, ahogyan ezt több helyen olvashatjuk. A következő kormány országgyűlés által történt megválasztását közlő országgyűlési határozat közzététele már tökéletes szabatossággal történt; nemcsak keltezéssel van ellátva, hanem szövegében közli az országgyűlés választó ülésének a napját is. A két dátum egyező ugyan, de ezt magából a közlemény keltéből még nem lehetne teljes biztossággal megállapítani, holott az elnöki tanács szerepe itt nem elhatározó, hanem csak közlő, tehát az országgyűlés választó ülésének a napja jelenti a kormány hivatalban létének kezdő, illetve befejező napját. A hivatalos lap 1961. szeptember 14-i száma ismét kelet nélkül közli az elnöki tanács itt már jogátruházó jellegű, a Münnich-kormányt felmentő és a második Kádárkormányt megválasztó határozatát; 1965. július 1-i száma — ugyancsak kelet nélkül — a Kádár-kormány, helyesebben már csak a minisztertanács elnökének és a kormányból kiváló két, illetve három tagjának felmentését, valamint Kállainak a kormány elnökévé történt megválasztását tartalmazó elnöki tanácsi határozatot; végül 1967. április 15-i száma még mindig kelet nélkül — az országgyűlés 5/1967—1971. számú határozatát a Fock-kormány megválasztásáról. Ezért találkozunk például a második Kádár-kormány hivatalba lépésének időpontjaként szinte mindenütt a hibás szeptember 14-i kezdőnappal, holott a helyes időpont szeptember 13., amely nap délutánján már esküt is tett; a Kállai-kormánynál június 30., a Fock-kormánynál április 14. Aki tudja azt, hogy a hivatalos lap reggeli számában közölt határozat keletkezése mindenesetre korábbi és hogy a kinevezéseknél, illetve megválasztásoknál nem a közzététel napja az irányadó, mint a jogszabályok hatálybalépésénél, az a hivatalos laptól a napilapokhoz kénytelen fellebbezni és ezek közleményeiből próbálja kihámozni a megválasztás napját. Hogy ez az eljárás milyen félrevezetésre lehet alkalmas, az kitűnik az alábbi két példából. A Mistéth Endre miniszteri kinevezését tartalmazó 1946. július 23-i köztársasági elnöki kézirattal és a Dobikormány 3 miniszterváltozással járó átalakítására vonatkozó 1950. február 24-i elnöki tanácsi kézirattal szemben ti. a napilapok közlése szerint Mistéth 1946. július 21-én, vasárnap már esküt is tett, az elnöki tanács pedig 1950. február 25-én tartotta a Dobi-kormány új tagjait megválasztó ülését (!!). Az 1967. évi kormányváltozásnál már rendelkezésre áll a napilapoknál hivatalosabb nyomtatvány: az országgyűlési napló, mert ez a választás az országgyűlés által történt.
