Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

II. TÁRCÁK

b) A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK SZERVEZETE 1919. III. 21.-1919. VIII. 1. A Tanácsköztársaság kormányának szervezeti és szerkezeti felépítésében, személyi összetételében három lényegesen különböző időszakot kell megkülönböztetnünk. Az első időszak a Tanácsköztársaság és kormánya megalakításától az ideiglenes alkotmány kiadásáig (1919. III. 21.-1919. IV. 2.) tartott. Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök és a Berinkey-kormány visszalépése napján, 1919. március 21-én Budapest munkástanácsa átvette a kormányzói hatalmat. A szociáldemokrata párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja ugyanekkor egyesült Magyarországi Szocialista Párt néven. Kimondták, hogy az átszervezendő minisztériumok élére egy népbiztos kerül, akinek egy helyettese lesz. Ha a népbiztos a szociáldemokrata párt tagja volt, helyettese a kommunista pártból kerül ki és viszont. A népbiztosok tanácsát, a Tanácsköztársaság kormányát Bokányi Dezső javaslatára Forradalmi Kormányzótanácsnak nevezték. A kormányzótanács hivatalainak (minisztériumok) elnevezése népbiztosság lett, a vezetésével megbízott kormánytagok népbiztosok voltak. A Forradalmi Kormányzótanács megbízatása első összetételében ideiglenes jellegű volt. A népbiztosok helyettesei az államtitkároknak (a mai minisztériumi államtitkároknak) feleltek meg; nem voltak tagjai a kormányzótanácsnak. A kereskedelemügyi népbiztosság ideiglenes vezetőt kapott a belügyi, vasúti és hajózási népbiztos személyében; nyilván ez volt az oka, hogy ennek a népbiztosnak már a kormány megalakulásától két helyettese volt. Két-két helyettese volt a hadügyi és a szocializálási népbiztosnak is. (Az utóbbi elnevezés felelt meg április 3-ig a szociális termelés népbiztosának.) A földművelésügyet négytagú kollégium intézte, a földmívelésügyi népbiztosság élére tehát 4 népbiztos került, akik viszont a kormány megalakulásakor nem kaptak helyettest. A földmüvelésügyi helyett ismét a régebbi, 1889 előtti szóalakot, a földmivelésügyit vették használatba. 1919. III. 21.-1919. IV. 3. A munkástanács az ügyek vitelével ideiglenesen a következő Forradalmi Kormányzótanácsot bízta meg: A Forradalmi Kormányzótanács elnöke: Garbai Sándor Belügyi, vasúti és hajózási népbiztos: Landler Jenő Helyettese: Vágó Béla