Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

séges minden sorozatnál különnkülön, Ihanem elegendő az állagnál közösen feltüntetni. Ebből a megállapításból, amely ismétlem — nemcsak a levéltárismertetésre, hanem az egyéb levéltári segédletekre, nemcsak a fond- és az állagszint, hanem egyéb szintek viszonylatára is vonatkozik, egy vele összefüggő további, a levéltári segédletkészítés elmélete és gyakorlata számára még lényegesebb elv következik. Az t. i., hogy valamely meghatározott szinten készülő levéltári segédletben bizonyos adatokat nem feltétlenül szükséges az illető szinten megadni, hanem lehet annál magasabb szinten is. Természetesen csak olyan adatokat, amelyeket a kérdéses levéltári segédlet követelményeinek megfelelően a meghatározott szinten sem kell másképpen közölni, mint ahogyan az valamely magasabb szinten is lehetséges. Ha pl. egy levéltári segédlét a legkisebb raktári egységek (csomó, kötet stb.) szintjén' szintetikus igénnyel készül, akkor nem szükséges minden legkisebb raktári egységnek a tárgyát feltüntetnie, amennyiben ezeknek a szintetikus igénynek megfelelően meghatározott tárgya azonos, s valamely magasabb szinten összefoglalóan szerepelhet. Eme kitérés után visszatérve a fondszintü levéltári segédletek állagszinten is lehetséges készítésének kérdésére, a levéltári útmutatóval kapcsolatban lényegében azonos, némely tekintetben azonban mégis más a helyzet, mint a nyilvántartási segédlettel, a tervezési statisztikai kimutatással és a levéltárismertetéssel. Az állagszinten készülő levéltári útmutatót a magyar levéltári terminológiában kialakult szóhasználatot figyelembe véve alapleltárnak nevezhetjük. Az alapleltár kifejezéssel kapcsolatban mindenekelőtt a leltár szónak a magyar levéltári terminológiában kialakult jelentését kell megvilágítani. Egységesen elfogadott jelentése a leltár kifejezésnek a magyar levéltári terminológiában még nincs, mint ahogyan nincs a nemzetköziben sem. Jelenthet: 1. mindenfajta levéltári segédletet, 2. minden olyan levéltári segédletet, amelynek elsődleges célja a levéltári anyag biztonságos őrzésének szolgálata, 3. minden olyan levéltári segédletet, amelynek elsődleges célja a levéltári anyag biztonságos őrzésének szolgálata és amelynek szintje közepes vagy magas, 4. minden olyan levéltári segédletet, amelynek szintje közepes vagy magas, függetlenül, hogy mi az elsődleges célja. Csak a főbb jelentésbeli változatokat soroltam fel, de ez is mutatja, hogy szükséges a leltár kifejezés fogalmi tartalmát pontosan meghatározni, s a jövőben a aeltár szót csak az így meghatározott fogalomnak a jelölésére használni. Az a javaslatom, hogy a jövőben a leltár kifejezést — annak a gyakorlatnak megfelelően, amely az Országos Levéltárban kialakult — csak kétféle levéltári segédlétfajtának a jelölésére használjuk. Ez a két levéltári segédletfajta az alapleltár és az ismertetőleltár legyen. Más levéltári segédleteket ne nevezzünk leltáraknak. Az Országos Levéltárban kialakult gyakorlatban mind az alapleltár, mind pedig az ismerfetőleltár állagszintű levéltári segédlet. Amennyiben tehát javaslatom elfogadást nyer, a jövőben csak állagszintű levéltári segédleteket nevezünk leltáraknak, de azok közül sem valamennyit, hanem