Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
6. A levéltári segédletkészítés sorrendje
törekedniük. Ez azt jelenti, hogy közös tematikai levéltári segédletet lehet készíteni nemcsak többféle fond, hanem többféle levéltári intézmény anyagáról is. 36 6. A levéltári segédletkészítés sorrendje Tanulmányom befejezéseként arról kívánok még néhány szót mondani, hogy levéltárainkban mikor és milyen levéltári segédletek készüljenek. Megjegyzéseim e kérdésről is csak általánosak lehetnek, s nem vehetik figyelembe az egyes levéltárak sajátos helyzetét, sem pedig azokat a különleges igényeket, amelyeket levéltárainknak politikai, népgazdasági, tudományos, vagy egyéb érdekből időnkint soron kívül ki kell elégíteniük. A levéltári segédletkészítés sorrendje több tényezőtől függ. Ezek közüli' a leglényegesebbek a következők: a levéltári anyag fontossága, segédletekkel való ellátottsága, rendezettsége és levéltári rendszere. A levéltári anyag fontossága három vonatkozásban befolyásolja a levéltári segédletkészítést. Először a tekintetben, hogy minél f ontosabb valamely levéltári anyag, annál sürgősebb, hogy valamilyen levéltári segédlet készüljön hozzá. Másodszor a tekintetben, hogy minél fontosabb valamely levéltári anyag, annál szükségesebb, hogy mély szintű levéltári segédletek készüljenek hozzá. Harmadszor a tekintetben, 'hogy minél fontosabb valamely levéltári anyag, annál indokoltabb, hogy analitikus jellegű levéltári segédletek készüljenek hozzá. — Azzal a kérdéssel, hogy mi határozza meg valamely levéltári anyag fontosságát, nem foglalkozhatom, csupán utalok arra, hogy a fontosság mérlegelésénél az anyag politikai, népgazdasági, tudományos és egyéb jelentőségét egyaránt tekintetbe kell venni. A segédletekkel való ellátottság annyiban befolyásolja a levéltári segédletkészítést, hogy — caeteris paribus — elsősorban ahhoz a levéltári 36 A szovjet levéltárakban kétféle tematikai segédlet készül. Az egyik a kartotékformájú tematikai katalógus, amelynek szintje különböző lehet. A másik a tematikai Jkonspektus, amely lényegében valamely témára vonatkozó levéltárismertetés, amely "több fond megfelelő anyagát is felölelheti, s ívformában, a közzététel igényével készül. L. Mityajev i. m. 173—179. 1. — Igen fejlett a tematikai segédletkészítés a lengyel levéltárakban. A lengyel levéltárak falutörténeti anyagának tematikai leltározására vonatkozó — tematikai leltárnak nevezik ugyanis a kartotékformájú segédletet — részletes utasítások magyar fordítását 1. Levéltári Híradó, 1955. 3—4. 224—239. 1. Vö. Macijewska, W. cikkének: A XIX—XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása c. magyar fordításával. (Levéltári Híradó, 1955. 3—4.) — A csehszlovákok a munkásmozgalom történetére és a párttörténetre vonatkozó levéltári anyagról készítenek tematikai segédletet, mégpedig regesztákat, amelyeket azután Vezérszavak szerint rendszereznek. Eleinte segédletek alapján dolgoztak, rájöttek azonban arra, hogy helyesebb az iratanyag alapján készíteni a regesztákat. L. Durdikowa, L. cikkének (Archivni Casopis, 1954. 34—38. 1.) A levéltári fondok feltárásának új módszerei c. magyar fordítását. {Levéltári Híradó, 1955. 3—4. 310—312. 1.) — Jelentős tematikai segédletkészítő munka folyik a német demokratikus levéltárakban, repertóriumi szinten. — A magyar kísérletekre 1. Vörös Károly: A levéltárak adatfeltáró munkájának aktuális kérdései (Levéltári Híradó, 1953. 1. 72—85. 1.) és Kiss Dezső: Kutatóselejtezés az Országos Levéltár II. osztályán. (Levéltári Híradó, 1953. 1. 98—108. 1.) Nálunk a két világháború közötti levéltári anyag selejtezését kapcsolták össze tematikai feltáró munkával. Az adatíeltárás főtémái a következők voltak: népgazdasági, történettudományi és szervezettörténeti fontosságú adatok. A feltárt adatokat cédulákra írták ki, az adatfeltárás az •egyes iratok szintjén folyt.
