Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

véltárismertetéssel, adatai is azonosak annak adataival. A különbség a két műfaj között az, hogy míg az állagszántű ievéltárismertetés csak egyetlen állagot ismertet, addig az ismertető leltár valamely levéltári intézmény, vagy legalább azon belül valamely levéltár valamennyi állagáról tájékoztat. Ez a különbség nem lényegtelen. Mert noha a két műfaj adatai azonosak és egyaránt analitikus jellegűek, mégis jelentősen eltérhetnek egymástól. A levéltári segédletek adatainak analitikus jellegéről szólva korábban már említettük, hogy széles az a skála, amelyen egy levéltári segédletbeli adatot analitikusan, azaz részletesen kifejtve meg lehet adni. A részletes kifejtés is lehet bővebben, vagy szűkebben részletező. És éppen ebben különbözik egymástól a levéltárismertetés és az ismertetőleltár. Az előbbi bővebben, az utóbbi szűkebben részletezve fejti ki adatait. Ez természetes is, hiszen a levél tárismertetésnek csupán egy állagról kell szólnia, az ismertetőleltármak pedig olykor több százról. De a különbségnek nemcsak: ilyen külsőleges, hanem belső oka is van. A levéltárismertetés nemcsak, sőt elsősorban nem azért fejti ki adatait bővebben részletezve, mert csak egyetlen állagról beszél, hanem azért is, sőt elsősorban amiatt, mert annak a — mondhatjuk így — jkiemelt" állagnak, amelyről külön ismertetést írunk, a fontossága valamilyen szempontból ezt szükségessé teszi. Természetes, hogy az ismertetőleltáron belül is nemcsak lehet, hanem kell is különbséget tenni a kifejtés részletessége tekintetében a fontosabb és a kevésbé fontos állagok között, ez a különbség azonban túl nagy nem lehet, a műfaj kereteit, amelyeket az a tény is lényegesen meghatároz, hogy valamely levéltár valamennyi állagát felöleli, nem vetheti széjjel. Egyszerűen úgy is mondhatjuk ezt, hogy az ismertetőleltárba levéltárismertetést nem gyömöszölhetünk bele, mert különben az eredmény a nyulat nyelt kígyóhoz lesz hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a kígyó a nyulat előbbutóbb megemészti, a levéltárismertetés ellenben mindig ki fog dagadni az ismertetőleltárból. Persze, hogy hol a határ ismertetőleltár és levéltárismertetés, ugyanazoknak az adatoknak szűkebben, vagy bővebben részletező kifejtése között, azt meghatározni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Annál nehezebb, mert mindkét műfaj — mint minden analitikus jellegű levéltári segédlet — erősen szubjektív jellegű is, jelentős mértékben függ attól, hogy ki készíti. Lehetséges, hogy egy bőbeszédű ismertetőleltározó ugyanarról az állagról többet elmond, mint egy kellő arányérzékkel és önfegyelemmel rendelkező levéltárismertető. Ezen a nehézségen, illetve a hozzá hasonlón — mert hiszen nem pontosan ezekről a műfajokról, de ugyanarról a problémáról van szó — egyesek úgy vélnek segíthetni, hogy megszabják azt a legnagyobb terjedelmet, amelyet a kérdéses műfajnak, a mi esetünkben tehát egy állag ismertetőleltárának, meghaladnia nem szabad. Az Országos Levéltárban immár nyolcadik éve folyó ismertetőleltározás során ezzel a mechanikus módszerrel nem kísérleteztünk, de nem lehetetlen, hogy egyes esetekben legalább olyan eredményes lett volna, mint a sokszori értekezletek. Az ismertetőleltár abban is egyezik a levéltárismertetéssel, hogy adatainak megállapításánál elsősorban a levéltártörténetből, valamint a fondképző- és fondgyűjtő szervek vagy személyek történetéből merít. Ez azon-