Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

tár-típusok szerint tagolódiík (pl. Magyarország), akkor a levéltári kalauz megfelelő rendszere is elsősorban szervezettörténeti. Egy-egy rendszeren belül természetesen a további tagolódás egyéb rendszerek szerint is történhetik (pl. a magyarországi állami területi levéltáraknál betűrendben). Kivitel tekintetében több levéltárról szóló levéltári kalauz esetében is az ívf orma a megfelelőbb, már csak azért is, mert a levéltári kalauzok általában azzal a célzattal feszülnek, hogy nyomtatásban vagy sokszorosítva megjelenjenek. Belső használatra azonban, a levéltári szervezetbeli változások nyilvántartására, készülhet a levéltári kalauz kartotékformában is. Végül általában kívánatos, hogy a levéltári kalauzhoz bevezetés is készüljön, kivéve a csupán egyetlen levéltári intézményről szóló levéltári kalauzokat, amelyeknél erre nincsen szükség. Nemzetközi levéltári kalauznál elegendő, ha a bevezetés a szerkesztés elveit és módszsrét ismerteti, valamely ország összes, vagy meghatározott levéltári intézményeiről szóló levéltári kalauz esetében pedig ezen kívül ismertetnie kell az illető országnak, ületve meghatározott levéltári intézményeinek a levéltári szervezetét, annak történeti kialakulását is. Természetesen itt is csak szintetikus levéltártörténeti összefoglalás keretében.

13 Az eddigiekben — a levéltári kalauzzal, mint olyan segédlettel kapcsolatban, amelynek ez a segédletbeli egysége — a levéltárról mint olyan levéltári anyagról volt szó, amely valamely levéltári intézmény őrizetében van, annak a levéltári intézménynek teljes levéltári anyaga. Említettük azonban, hogy a levéltár szó nemcsak ilyen levéltári anyagot jelent, hanem jelenti valamely levéltári intézmény őrizetében lévő teljes levéltári anyagnak olyan — akár egy, akár több fondból álló — részét is, amely korábban valamely más — időközben megszűnt — levéltári intézmény őrizetébe tartozott, továbbá olyan részét is, amelyet az illető levéltári intézményen belül két vagy több fondnak — bizonyos szempontból szorosan összetartozó — anyagából alakítottak ki. A levéltár, mint levéltári anyag, ebben az értelemben is lehet egysége a levéltári segédletnek. Az a levéltári segédlet, amelynek segédletbeli egysége az ebben az értelemben vett levéltári anyag, még mindig levéltári szinten készül, habár kétségtelen, hogy ez a levéltári szint nem azonos a levéltári kalauz szintjével, amelynek segédlet13 A nemzetközi levéltártani irodalom a fenti értelemben vett levéltári kalauz elméleti kérdéseivel nem foglalkozik. Ennek oka lehet az a körülmény, hogy az ilyen levéltári kalauzt nem tekinti levéltári segédletnek. Ami azonban nem elfogadható ok, mert abban az esetben sem szabadna hallgatnia róla, ha levéltári segédletnek nem ismeri el. Levéltári kalauzok a gyakorlatban készülnek, a levéltártannak foglalkoznia kell velük. Nézetem szerint levéltári segédletnek kell minősíteni őket, mert megfelelnek azoknak az ismérveknek, amelyek a levéltári segédletek fogalmát meghatározzák. Nemzetközi kalauzok: Handbuch der Archive. Bd. I. Berlin, 1932. Guide International des Archives. I. Paris—Rom, 1935. Internationales Archivführer. Zürich—• Leipzig, 1936. Minerva. 32. Jahrgang. Berlin, 1937. A magyarországi levéltárakról: Zimmermann, F: Über Archive in Ungarn. Ein Führer durch ungarlándische und siebenbürgische Archive. (Archív für siebenbürgische Landeskunde, 1891.) Magyar Minerva. Bp. 1932. — Az angolok summary guide-nek nevezik a levéltári kalauznak — ha nem is mindenben — megfelelő műfajt. L. pl. King, P. I.: Summary guide to the Northamptonshire Record Office. Northamptonshire, 1954. 3* 35