Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
5. A levéltári segédletek fajai
A következőkben a levéltári segédletek egyes fajainak felsorolásában azok tartalmát vesszük alapul. A három tartalmi szempont (cél, mélysége szélesség) közül elsősorban a mélységet vesszük tekintetbe, s ennek megfelelően először a magas, azután a közepes, majd a mély szintű levéltári segédletekről szólunk. A mélységet vagy szintet tartjuk ugyanis a levéltári segédletek ama ismérvének, amely elsősorban határozza meg azokat. Nemcsak olyan levéltári segédletekről lesz szó, amilyenek nálunk már vannak, hanem olyanokról is, amilyeneket készítenünk lehetne és kellene. Kísérletet teszünk egyben a levéltári segédletek egységes hazai terminológiájának kialakítására is. 5. A levéltári segédletek fajai A legmagasabb szint, amelyen levéltári segédletet készíthetünk, a levéltári szint. Az e szinten készülő segédletekről szólva, először azt kell tisztáznunk, hogy mit tekintünk levéltári szintnek, illetve levéltárnak. A levéltári szint ugyanis azt jelenti, hogy az ezen a szinten készülő levéltári segédletnek az egységei a levéltárak. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy mi a levéltár, mint levéltári segédleti egység. A válasz megadásánál arra kell törekednünk, hogy a levéltárat, mint levéltári segédleti egységet, ne tekintsük másnak, mint amit a levéltár fogalma általában jelent. A levéltár szónak — tudjuk — hármas jelentése van, intézményt, épületet és anyagot jelent. Jelen esetben — a levéltári segédletek szempontjából — mint levéltári anyag szerepel. De ebben a vonatkozásban sem egyértelmű a jelentése. Jelenti először — tágabb értelemben -— azt a levéltári anyagot, amely valamely levéltári intézmény őrizetében van. Pl. Központi Gazdasági Levéltár, mint levéltári anyag, azt a levéltári anyagot jelenti, amely a Központi Gazdasági Levéltárnak, mint levéltári intézménynek, az őrizetében van. Jelenti azután — szűkebb értelemben — valamely levéltári intézmény őrizetében lévő levéltári anyagnak azt a részét, amely korábban valamely más — időközben megszűnt — levéltári intézmény őrizetében volt. Pl. a Magyar Országos Levéltárban a Regnicolaris Levéltár, vagy a Herceg Eszterházy-család Levéltára. '' Jelenti továbbá — az előzőhöz hasonló értelemben — valamely levéltári intézmény őrizetében lévő levéltári anyagnak azt a részét, amelyet két vagy több — bizonyos szempontból összetartozó — fondból alakítottak ki. Pl. a Magyar Országos Levéltárban a Belügyminisztériumi Levéltár. Szükséges ezzel kapcsolatban a fond fogalmával is foglalkozni. Fondnak tekintjük és nevezzük azt a levéltári anyagot, amely vagy egy regisztratúra, vagy pedig egy levéltári gyűjtemény. Regisztratúrának mondjuk azt a levéltári anyagot, amely valamely személy vagy szerv működésével kapcsolatosan keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt. Levéltári gyűjteménynek pedig azt a levéltári anyagot hívjuk, amely különböző személyek vagy szervek működésével kapcsolatosan keletkezett, amelynek rendeltetése szerint ezeknek a szerveiknek a regisztratúráiiban kellett volna maradnia, de azokból kiszakadt, s valamely személy vagy szerv valamilyen célból összefoglalta, egy begyűjtötte.
