Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

4. A levéltári segédletek osztályozása

2. elsődlegesen tájékoztató, 3. elsődlegesen tervezési statisztikai célú vagy rendeltetésű levéltári segédletek. Mélységüket tekintve a levéltári segédleteknek ugyancsak három általános osztályát különböztethetjük meg: 1. magas, 2. közepes, 3. mély színtű levéltári segédletek. Szélességüket tekintve a levéltári segédleteknek két általános osztás lyát különböztethetjük meg: 1. szintetikus, 2. analitikus jellegű levéltári segédletek. Formájuk alapján a levéltári segédleteket két szempontból osztályozhatjuk: 1. rendszerük, 2. kivitelük tekintetében. Rendszerüket tekintve a levéltári segédleteknek két általános osztályát különböztethetjük meg: 1. a levéltári anyag rendszerét követő, 2. a levéltári anyag rendszerétől eltérő rendszerű levéltári segédletek. Az első osztályba tartozó levéltári segédleteknek két alosztályát különböztethetjük meg: 1. a levéltári anyag tényleges, 2. a levéltári anyag ideális rendszerét követő levéltári segédletek. A második osztályba tartozó levéltári segédleteknek több alosztályát különböztethetjük meg. Ezek közül a legáltalánosabbak a következők: 1. a betűrendes, 2. a tárgyi, 3. a területi, 4. a szervezettörténeti, 5. az időrendi rendszerű levéltári segédletek. Kivitelüket tekintve a levéltári segédleteknek két álalános osztályát különböztethetjük meg: 1. ívformájú, 2. kartotékformájú levéltári segédletek. Minthogy a fenti osztályozás egyrészt kettős (tartalmi és formai) alapon, másrészt tartalmi alapon három, formai alapon pedig két szempont szerint történt, a különböző alapok és szempontok kombinálásával a levéltári segédleteknek számos általános csoportját különböztethetjük meg. Ezek teljes felsorolása helyett legyen elég csak egy-két példát említenem. Vannak pl. elsődlegesen őrzési célú, magas szintű, szintetikus jellegű, a levéltári anyag .tényleges rendszerét követő, kartotékformájú levéltári segédletek. Ilyen pl. az Országos Levéltár állagnyilvántartási segédlete. Vagy vannak pl. elsődlegesen tájékoztató célú, magas szintű, analitikus jellegű, a levéltári anyag ideális rendszerét követő^ ívformájú levéltári segédletek. Ilyen pl. az ún. ismertető leltár. Avagy vannak pl. elsődlegesen tájékoztató célú, mély szintű, szintetikus jellegű, területi rendszerű, kartotékformájú levéltári segédletek. Ilyen pl. állami levétáraink térképgyűjteményeinek központi mutatója. E példák mutatják, hogy a levéltári segédleteknek fentiek értelmében megkülönböztethető általános csoportjai elég szűken körülhatárolt kategóriák, amelyek sokszor egész közel esnek a levéltári segédletek egyedi fajaihoz. Éppen ezért a következőkben az általános csoportok tárgyalása helyett inkább egyes egyedi fajokról lesz s^ó. Természetesen nem valamennyiről, hanem csupán azokról, amelyek hazai levéltári gyakorlati munkánk szempontjából a legfontosabbak.

11 11 E tanulmány nem tekinti feladatának a külföldi levéltárakban folyó levéltári segédletkészítési munkáknak, sem pedig a hazai és. külföldi levéltári segédletkészítés történeti fejlődésének ismertetését. E feladatok külön tanulmányokat igényelnek.