Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései

12. A levéltári anyag selejtezettsége. A selejtezettségre vonatkozó válasz jellege ugyanolyan, mint a rendezettség kérdésére adható válaszé, tehát elsődlegesen tájékoztató, nem kevésbé fontos a tervszerű munkaszervezés szempontjából, az őrzés tekintetében viszont kisebb jelentőségű. A kapott válasznak azt kell megmondania, hogy a kérdéses levéltári anyag milyen fokig és milyen mértékben selejtezett. A selejtezettségnek ugyanis szintén különböző fokait különböztethetjük meg. (Pl. teljesen selejtezetlen, rendezés során durván selejtezett, tételeik tárgya alapján selejtezett, alapszámok tárgya alapján selejtezett, egyes iratok elbírálása alapján selejtezett stb.) Amennyiben a kérdéses levéltári anyag egyes részei különböző fokig selejtezettek, a válasznak ezt is fel kell tüntetnie. A selejtezettség mértékét az anyag mennyiségi adatai határozzák meg. A válasz egyben megmondja azt is, hogy a kérdéses levéltári anyaggal kapcsolatban milyen selejtezési feladatok várnak még elvégzésre. Kiterjedhet a válasz arra is, hogy milyen fontossági sorrendben kell a még esedékes selejtezést elvégezni. 13. A levéltári anyag segédletekkel való ellátottsága. A segédletekkel való ellátottságra vonatkozó válasz elsődlegesen tájékoztató jellegű, fontos a tervszerű munkaszervezés szempontjából, az őrzés tekintetében jelentősége minimális. A válasz adatai arról adnak tájékoztatást, hogy a kérdéses levéltári anyaghoz milyen, mikor és ki által készített segédletek állanak rendelkezésre. A válasznak ki kell terjednie mind a levéltári, mind a levéltáron kívül készült segédletekre. Amennyiben a kérdéses levéltári anyag egyes részeihez különböző segédletek készültek, a válasznak erről is tájékoztatnia kell. A válasz egyben tájékoztat a tekintetben is, hogy milyen segédletkészítési feladatok várnak elvégzésre, meghatározhatja ezeknek fontossági sorrendjét is. 14. A levéltári anyag kutatásának módja. A kutatás módjára vonatkozó kérdés tájékoztató jellegű, a tervszerű munkaszervezés szempontjából nincs jelentősége, az őrzés tekintetében csupán annyi, hogy a felesleges és helytelen használattól kíméli meg a levéltári anyagot. Noha a kutatás módjára vonatkozólag bizonyosmérvű tájékoztatást a fent felsorolt kérdésekre szóló válaszok is nyújtanak, nem felesleges ennek a kérdésnek külön fel- 1 vetése és megválaszolása. A válasznak el kell igazítania a kutatót a tekintetben, hogy a kérdéses levéltári anyag kutatása során miként-járjon el, milyen segédleteket, milyen sorrendben és miként használjon, hogyan kérje a számára szükséges iratokat. Ez a tájékoztatás mind a kutatót, mind pedig a levéltár dolgozóit felesleges munkától kíméld meg. 15. A levéltári anyag közzétettsége. A közzétettségre (publikáltságra) vonatkozó kérdés megválaszolása nem minden esetben könnyű, sokszor olyan nehéz feladat, amelyre következetesen és rendszeresen a levéltárak nem is vállalkozhatnak. A válasz ugyanis nem a kérdéses levéltára anyag, hanem a forráspublikációk alapján adható--'meg, amiknek csak egy része közismert és könnyen hozzáférhető. Más részüknek felderítése, megszerzése és tüzetes áttanulmányozása olyan nehézségekkel és fáradalmakkal járna, amelyek nincsenek arányiban azzal a haszonnal, amit annak az ismerete jelent, hogy a kérdéses levéltári anyagot, vagy annak egy részét valaki, valahol és valamikor már közzétette. Ez a haszon egyébként nyil-