Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
zatokból állították össze, ezért sok új elemet nem tartalmazhatott.260 Mindenesetre a szabályzat felemelte a különféle árucikkek vámját. Az emelés azonban nem volt tartós érvényű, mert a következő években többször változott. Az 1545. február 27-i vámtarifa szerint például 1 ökör, bika, ló után 1 magyar forint, 1 tehén, tinó után 60 dénár vámot kellett szedni. Ez a vám kétszerese volt a régebbi harmincadoknak. A magyaróvári és a szlavón főharmincadoshoz intézett 1546. március 31-i rendelet ezt a vámot 1 ökör, bika, ló után 2 forintra, a tehén után 1 forint 20 dénárra, a tinó után 1 forintra emelte.261 Az 1548. évi országgyűlés 52. artikulusa az ökör után szedett harmincadot például másfél forintban rögzitette. Az 1540-es és az 1550-es években foganatosított ideiglenes szabályozások nem minősültek kielégítőnek és megfelelőnek. Az uralkodó 1560-ban a harmincadügyet megvizsgáló biztosok jelentése alapján meggyőződött arról, hogy a harmincadosok nincsenek megfelelő hivatali szabályzatokkal ellátva. Ezért a Magyar Kamarának adott 1561. évi általános utasítás 21. pontjában megbízást adott az új harmincadszabályzat elkészítésére.262 Az általános harmincadszabályzatot 1562-re össze is állították. A király által kiadott új vectigal alapján kellett a Magyar Kamarának az egyes harmincadhivatalok részére a „speciális” utasításokat elkészítenie.263 Az 1562. évi vámszabályzattal kiadott vámtarifa körülbelül száz évig különösebb módosítás nélkül, változatlanul fennmaradt. A bécsi udvar a vámokat a 17. században sem emelte, bár akkor már az árak magasabbak voltak, mint a 16. század közepén. A marha, ló után szedett harmincadvám például 1612-ben is az 1562-ben megállapított 1,5 forint volt, csak a posztó vámjában lehet tapasztalni emelkedést.264 A Magyar és a Szepesi Kamara többször panaszkodott a harmincadvám csekély hozadéka miatt, főleg akkor, amikor az udvarnak nem tudott pénzt adni. A 16. században a vámtarifák emelésének a problémája azért nem került napirendre, mert az udvar az országgyűléseken a rendekkel ádáz harcot vívott a nemesei vámmentesség kérdésében, s nem akarta a harmincadszedés miatt elégedetlenkedő rendeket még jobban felingerelni. A 17. század első éveiben a tizenöt éves háború nagy hadikiadásai miatt mind a bécsi udvar, mind pedig a Kamarák foglalkozni kezdtek a vámtarifák emelésének kérdésével. A Magyar Kamarát 1601. november 26-án Bécsből megkérdezték, hogy a nagy hadikiadásokra szükséges bevételek növelése céljából nem lehetne-e a régi vámszabályzatot átdolgozni, s nem lehetne-e egyes árucikkek harmincadvámját felemelni? Arra is választ kért a Bécsi Udvari Kamara, lehetséges-e a vámtaksák felemelése az 260 MNL OL E 21 - b - 1545. április 28. - 534 - 115-119. A rendelet intézkedik az új vámszabályzatok szétosztásáról a harmincadhivatalok között. 261 ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1545. Februar 27. Limitatio nova vectigalium. Az 1546. évi emelésre Pickt, 0.\ Der Dreissigst i. m. 168. 262 Az 1561. évi kamarai utasításra Mayer, Th.\ Das Verhältnis i. m. 64. 263 MNL OL E 15 - 1561. sine mense et die - No. 3. A Magyar Kamara az új általános utasítás kibocsátása kapcsán közli, hogy az új vectigal-1 nem küldték le Bécsből. Pedig ennek alapján kell elkészítenie a helyi szempontokhoz alkalmazott harmincadosi utasításokat. MNL OL E 21 - b - 1561. szeptember 3. - 542 - 113. Utasítás a helyi harmincadszabályzatok elkészítésére. 264 Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. In: Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 80. Bp. 1976. 78-79. 71
