Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
szerint 1591-ben a katonai kiadások (az érsekújvári főkapitány fizetésével, hadi kiadásokkal együtt) körülbelül 36.000 forintot tettek ki a 42.608 forintnyi éves bevételből.129 A kalocsai érsekség, amely az érsekség központjának, Kalocsának elfoglalása után nem szűnt meg, az 1526—1686-ig terjedő korszak alatt többször volt üresedésben, például 1527—1528-ig, 1544—1564-ig, 1566-1572-ig, 1588-1595-ig, 1598-ban, 1606-1607-ig, 1647—1648-ig.130 Az érsekség birtokai azonban a török hódoltsági területre estek, így a birtokok kamarai kezelése üresedés estén sem vált lehetővé. Voltak az érseknek a királyi Magyarországon is javai, ezeket egy-egy érsek halála után természetesen bizonyos ideig a Magyar Kamara kezelte.131 A pécsi püspökség központja és birtokai 1543 után szintén a török uralma alá kerültek. A püspökség ennek ellenére szintén nem szűnt meg. A birtokokat azonban be- töltetlenség idején a Kamara a török fennhatóság miatt itt sem használhatta.132 A veszprémi püspökséget a mohácsi vész után Szalaházy Tamással töltötték be, a birtokokat familiárisa, Choron András kezelte. Szalaházy után 1527-ben Kecsethy Márton vette át a püspöki címet és a birtokokat. Kecsethy erősítette meg a püspökség várait, Sümeget, Veszprémet, Tihanyt a török ellen. A püspöki székbe 1548-ban Bornemissza Pált tették, akkor Veszprém már a török kezében volt. A veszprémi püspökséget ezután többnyire betöltötték, egy-egy esztendőben (1602-1603, 1607) maradt csak üresen.133 Borát és gabonáját az 1602-1603. évi üresedéskor a végvárak és a bécsi udvar számára foglalták le.134 A püspökség birtokainak túlnyomó részét egyébként a váruradalmakhoz csatolták, így ismertetésükre a várbirtokoknál térünk ki. A győri püspökség a mohácsi csata után (Paksy Balázs püspök elesett a csatában) hosszú ideig nem volt betöltve. Birtokait Bakics Pál huszárkapitány, később testvérei Péter és Mihály zálogbirtokként használták. A birtokot csak 1538-ban és 1555-ben váltották ki a zálogból, bár a püspökséget már 1535-től kezdve betöltötték.135 Az előbb említett nagyobb időszaktól (1526-1534) eltekintve a püspökség csak egy-egy évben volt üresedésben.136 Ezekben az években nyoma van a kamarai birtokkezelésnek, 1577-ben például a püspökség birtokának összeírásáról, gabonájának felhasználásáról, pénzbeli jövedelmeiről szólnak a kamarai iratok. Hasonlóan sok irat tanúskodik a kamarai birtokkezelésről a többi esztendőben.137 129 Acsády Ignác.: Az esztergomi érsekség jövedelmei. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1. (1894) 35., MNL OL E 105 - 2 - 229-234. Az esztergomi érsekség bevételei és kiadásai az 1592. február 19-i kimutatás alapján. 130 MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 33-36. 131 MNL OL E 21 - b - 1623. június 21. - 592 - 45. A kalocsai érsek halála után birtokainak lefoglalása, de csak az érsekség betöltéséig. 132 MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 134-137. Gyenis A.: A magyar püspökségek i.m. 90. 133 Hómon Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet3 Bp. 1936. 2. 234., Gyenis A.: A magyar püspökségek i.m. 89-90. 134 MNL OL E 21 - b - 1602. december 7. - 581 - 218. MNL OL E 15 - 1603. február 11. - Aul. cam. No. 28. 135 Gyenis A.: A magyar püspökségek i.m. 88-89. 136 MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 96-99. 137 MNL OL E 15 - 1577. március 21., május 23., július 11., 1591. július 24. - Aul. cam. No. 67., 1606. június 26. Aul. cam. No. 11. MNL OL E 21 - b - 1607. október 9. - 548 - 34. MNL OL A 10 - 1657. - No 5. 43
