Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
I. A magyar kamara felállítása, hivatali utasításai
kölcsönt is vett fel.28 A török seregek közeledtére 1529-ben a Kamara Budán megszüntette tevékenységét. A Magyar Kamarát I. Ferdinánd Pozsonyban 1531. július havában állította fel újra, és 1531. július 21-én új utasítást is adott részére. I. Ferdinánd magyar- országi kamarai ügyeit 1529-től 1531-ig, a Magyar Kamara tevékenységének szünetelése idején, a Bécsi Udvari és az Alsó-Ausztriai Kamara látta el.29 A Pozsonyi Kamarának 1531-ben adott új utasítása a Kamarát még a királyi jövedelmek „administratio’’-jának, az élére állított Pempflinger István bárót, a volt budai udvarbírót, a megszűnt Budai Kamara tanácsosát „superior et superintendens"-nek nevezi, s a melléje rendelt tanácsosokat pedig „administratores, coadministratores” névvel illeti. Az új utasítás egyébként tartalmilag csak annyiban különbözött az 1528. évitől, hogy a hivatali titoktartást a tisztviselők lelkére kötötte, s megkívánta, hogy a tanácsüléseken a tanácsosok többsége jelen legyen, ezzel a testületi ügyintézés fontosságát hangsúlyozta.30 Az 1528. és 1531. évi utasítás csak nagy vonalakban szabályozta a Magyar Kamara működését, s ez nem felelt meg a kamarai pénzügyigazgatás újabb és újabb követelményeinek. A kamarai pénzügyigazgatás akkor az egész Flabsburg birodalomban átrendeződésen ment keresztül. Ezt jelezte a Bécsi Udvari Kamarának 1537-ben, az Alsó-ausztriai Kamarának 1539-ben kiadott új utasítás is. A Magyar és a Cseh Kamara részére az uralkodó 1548-ban bocsátott ki új hivatali utasítást. Az 1548. december 12-i magyar kamarai utasítás jelentősége alapvető a 16. és 17. századi pénzügyigazgatás történetében, mert tulajdonképp ennek alapján végezte munkáját a Magyar Kamara a 18. század elejéig. Ez tette állandóvá a testületi ügyintézést, a kamarai tanács működését.31 Az 1548. évit követő 1561., 1569. és 1672. évi kamarai utasítások szövege nagyrészt egyezik az 1548. évi szövegével, s csak néhány kérdésben hoz újabb, de a hivatali működés egészét meg nem változtató intézkedést.32 Az 1548. évi és a későbbi utasítások már kimondottan Magyar Kamaráról (Magyar Királyi Kamaráról), kamarai tanácsról tesznek említést, s a vezetőt (elnököt) pedig praefectus-nak nevezik. Az utasítások megállapítják a Magyar Kamara személyzetét, szabályozzák belső szervezetét, az ügymenet módját, a Kamara hatáskörét és teendőit, pénzkezelését, s végül az uralkodóhoz, illetve a Bécsi Udvari Kamarához való viszonyát.33 Természetesen, mint minden hivatali utasítás, a kamarai is arról rendelkezik, hogyan kell valamit végrehajtani, elintézni, megszervezni. A gyakorlati megvalósulást, a végrehajtást már egyéb forrásoknak, a kamarai ügyvitelben keletkezett iratoknak, 28 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 119. Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Fer- dinánd uralkodása alatt, 1526-1564. Bp. 1888. 47-51. A kamara vezetőjének kincstartói címére: ÖStA AVA FHKA FIKA HFU 1528. Juli 6. Thesaurario et consiliariis camerae in Hungária. 29 A magyar kamarai ügyeket a Budai Kamara látta el. 1. erre vonatkozólag ÖStA AVA FHKA HKA HFU iratait a megfelelő évekből. 30 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 124. Kérészy Z.: Adalékok i. m. 36. 31 1. a tanácsülésről vezetett feljegyzéseket: MNL OL E 1 - 1549 - 1 - 1-239. 32 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás, i. m. 126. Kérészy Z.: Adalékok i. m. 46-48. 33 Az 1528. és 1548. évi utasítás kiadva Kérészy Z.: Adalékok i. m. 161-183. Az 1569. évi utasításra és ennek szövegétől az 1548., 1561. és 1672. évi utasítások szövegének eltéréseiről Theodor Mayer: Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias. In: Mitteilungen des Institut für Österreichische Gesichtsforschung. Ergänzungsband IX. Heft. 1. 57-79. 18
