Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IX. A magyar kamara bevételei és kiadásai
Év Kamarai forint 1587 182 828 1591 127 679 1592 107 955 1610 71 352 1611 64 336 1612 61 731 1613 47 656 1623-1627. évi átlagban 95 587 1631 54 585 1660 167 820 1662 104 430 1666 69 646 1669 91 594 1675 148 678 A bevételek tehát a 16. és a 17. században is egyöntetűen csekélyek. A hullámzás részben abból származott, hogy a Kamara nem minden esztendőben rendelkezett az adójövedelmekkel. Ebből következtethető az, hogy az adóval együtt bizonyos években százezer forint fölé emelkedett, az adó nélkül százezer forint alá esett a Magyar Kamara bevétele. A bevételek nagyjából hasonló mértéket mutatnak a 16. században és a 17. század második felében. Visszaestek ezzel szemben a 17. század első felében, amikor mind az adó-, mind a harmincadbevételnél erős csökkenés tapasztalható. A Magyar Kamara pénztári számadásainak lehangoló adataival kapcsolatosan vigaszul annyit lehet mondani, hogy a különféle gazdasági ágakra vonatkozó más adatok szerint a Magyar Kamara bevételei az általa kezelt gazdasági ágak esetében is nagyobbak voltak annál, mint amennyit a központi pénztári számadáskönyvek tüntetnek fel. Ez a sajátosság könnyen kimutatható, ha az egyes bevételi ágakból származó jövedelmeket nemcsak a központi pénztári számadáskönyvek adatai alapján vizsgáljuk meg. A harmincadbevételek esetében, legalábbis 1630-ig, a pénztári számadáskönyvek a valóságot megközelítő adatokat tartalmaznak. A Magyar Kamara, amint említettük, 1630-ig csak a nagyszombati és a trencséni harmincadcsoport bevételeit kezelte, 1630 után azonban, a Szepesi Kamara alá tartozó harmincadhelyek kivételével, az összes királyi magyarországi harmincadok alája tartoztak. Először az 1630-ig tartó korszak harmincadbevételeiről adunk tájékoztatót. A harmincadjövedelmek 1630-ig (az Alsó-ausztriai Kamara alá tartozó harmincadok visszacsatolásának idejéig) általában a Magyar Kamara pénztári bevételeinek több mint a felét tették ki, tehát a nagyszombati és trencséni csoport vámhelyei elég szépen jövedelmeztek. Az 1549-1562-ig terjedő időszakban például ez a harmincadbevétel az összes pénztári bevételek 61,41%-a volt.655 Hasonló eredményeket mutatnak más évek is, 1576-ben körülbelül 100.000, 1587-ben 138735, 1589-ben 120000, 1592-ben 90.678, a háborús 1595. évben már csak körülbelül 45.000 forintra rúgtak a harmincadbevételek.656 A 17. század első felében a harmincadjövedelmek is erősen csökkentek, a bevétel 655 Ember GyA magyar királyi kamara i. m. 521. 656 MNL OL E 105 - 1 - 2., 235., 3 - 205. MNL OL E 21 - b - 1595. augusztus 8. - 575 - 113. 154
