Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VIII. A kamara és az adóigazgatás
a megyékhez és a városokhoz, hogy adóajánlásaikat ők is tegyék meg.647 Sem a főurak, sem a megyék nem siettek — mint már említettük is - az adóösszeg megajánlásával. A továbbiakban az adó ügyében legfelsőbb szinten az az udvari konferencia döntött, amelyen a Haditanács, a Bécsi Udvari Kamara vezetője és néhány magyar püspök, főnemes vett részt. A konferencia döntése alapján a Haditanács a Bécsi Udvari Kamarához és a Magyar Kancelláriához átiratot intézett a kívánt adóról. A Magyar Kancellária ennek alapján királyi rendeleteket küldött a megyékhez és városokhoz. Ezeket a rendeletek a Magyar Kamara kapta meg kézbesítés végett. A Kamara a rendeletek másolatát saját adminisztrációja céljára szintén kézhez vette.648 Az adó közvetlen beszedése a lakosságtól a megyék és városok dolga volt. A Magyar és a Szepesi Kamara feladata lett a megyéktől és a városoktól az adó, illetve, ha az adóból már helyben kifizetések történtek, a katonaság nyugtáinak begyűjtése. Az adót a megyei adószedőktől először a Kamara vidéki tisztviselői (rendszerint harmincadosok) vették át. Az accisa behajtására a városoknál a Kamara külön adószedőket alkalmazott. A vidéki kamarai tisztviselők küldték fel azután a begyült összeget a kamarai központhoz. A központban (Pozsonyban és Kassán) a repartitio és az accisa átvételére külön hadipénztárt (cassa militaris) és a számadások ellenőrzésére külön számvevőséget, úgynevezett német számvevőséget állítottak fel. Az adót az egyéb kamarai bevételektől elkülönítve kezelték,649 s csak a császári katonaság ellátására fordíthatták. Az adóigazgatásban az 1673-ban létrehívott (1677-ben megszűnt) Gubernium is részt vett. Érdemleges tevékenységet azonban sem az adóügyek terén, sem más vonatkozásban nem tudott kifejteni.650 A Kormányzóságnak a Magyar Kancellária és a törvényhatóságok között kellett volna közvetítő szerepet játszania. Hozzá intézték a megyék az adóbehajtás, a katonaság visszaélései elleni panaszokat. Ezek kivizsgálására azonban a Gubernium, nem lévén vidéki szervezete, nem vállalkozott. A Magyar Kamarának kellett az ilyen panaszok kivizsgálásával foglalkoznia.651 A Gubernium nem tudta a Magyar Kamarát az adóügyek intézésétől mentesíteni, ezért az adóigazgatás minden gondja a Magyar és a Szepesi Kamarára hárult, s részben feléjük áramlott az a gyűlölet is, amelyet az önkényuralom, a kemény adóztatás váltott ki az ország nemes és nem nemes lakosságából. A Magyar Kamarát ebben a szerepében 1671-től új elnöke, Kollonich Lipót irányította. Az ő elnökségével kapcsolatos a Magyar Kamara ilyen népszerűtlen tevékenysége a Gubernium korszakában. A guberniumi korszak bukásával megszűnt az 1670 utáni adózási rendszer is. Az 1681. évi országgyűlés nemcsak a Gubernium feloszlatását mondta ki, hanem az 1681. évi 12. törvénycikkely alapján a repartitio-val és accisa-val együtt törölt minden 647 Pauler Gy:. Wesselényi Ferenc i. m. 241-243. MNL OL E 21 - b - 1671. február 2. - 606 - 22. 648 MNL OL E21 - b- 1672. január 1. - 606 - 47. MNL OL E 15 - 1672. január 4. - No. 10. 649 MNL OLE 15- 1672. január 4.-No. 10., 1672. július 28. -No. 16., 1672. október 18.-No. 15. MNL OL E 21 - a - 1673. május 2., 26., június 20. A német számvevőségre. MNL OL E 15 - 1673. május 23. - No. 6. A számvevőség iratai az MNL OL E 103 Expedit-Buch der Königl(lichen) Hung(arischen) Cammer deutschen Buchhalterey nevű iratállagban találhatóak. 650 Benzcédi L.: A Habsburg-abszolutizmus i. m. 545—546. 651 MNL OL E 15 - 1677. március 20. - No. 40. Átirat a Guberniumhoz a Nyitra és Szepes megye panaszai ügyében folytatott vizsgálatról. 150