Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VII. Egyházi gazdasági ügyek, az egyházi tized használata
a püspökkel közölnie. Ezeket a tizedeket egyébként nem a Magyar, hanem a Szepesi Kamara vette bérbe a végváriak részére.523 Az 1670 után bevezetett abszolutizmus idején - nemcsak a végvárak, hanem az egész országot megszálló császári katonaság élelmezése céljából - csak erősödött az igény a királyi tizedbérletre.524 A kamarai tizedgazdálkodás nemcsak a királyi tizedbérlet ügyeire terjedt ki. A főpapi székek üresedése idején a Kamara használta a kérdéses egyházmegye jövedelmeit, így az egyházi tizedet is. A Kamara rendelkezett annak az egyházmegyének a tizedével is, amelynek a jövedelmeit - mint például az egri egyházmegye esetében — szerződés alapján az uralkodónak engedték át a végvárak védelme céljára. (Az egri püspök esetében ez az állapot, amint Jakusith püspök kérelmével kapcsolatban előbb említettük, csak II. Ferdinánd koráig állt fenn.) A kincstári birtokokon pedig a Kamara a földesúr jogán vette bérbe az egyházi tizedet. Az utóbbi esetekben az egyház helyett a Kamara volt a tized gazdája. Az egyházi tizedet így maga hajthatta be, vagy ugyanúgy, mint az egyház, bérbe is adhatta, rendszerint a környező falvak földesurainak. Érdekes adalékokat nyújt a tizedbérlet viszonyaira az üresedésben lévő püspökségek egyházmegyéjében folytatott kamarai tizedgazdálkodás. A Kamara ilyenkor mint bérbe adó, enyhébben ítélte meg a földesúri tizedbérletet. Kifejtette például 1579-ben azt, hogy a földesurak nem vennék bérbe az egyházi tizedet, ha az nem érne többet a kifizetett árenda összegénél. Hangot adott viszont annak a véleménynek is, hogy a bérbe vevő földesúr emberei mint a helyi viszonyok jó ismerői meggátolhatják azt, hogy a jobbágyok elrejtsék terményeiket a „dézsmálás” elől. így a földesúri bérlet nagyobb eredményt hozhat, mint a kamarai behajtás.525 A Kamarának többször kellett véleményt adni arról, hogy a saját beszedés vagy az árenda hoz-e többet. Többnyire az árenda ellen foglalt azért állást, mert a földesurak által fizetett bérösszegeket alacsonynak tartotta. Az 1595. évi vélemény szerint a saját beszedés háromszor, négyszer annyit eredményezhetett, mint a földesurak által fizetett bérösszegek, ezért a Kamara akkor az esztergomi érseki tizedek bérbeadásának felfüggesztését javasolta.526 Máskor a Kamara szóvá tette azt is, hogy a földesurak a bérösszegeket nem fizetik rendesen.527 Egyes beszámolók, jelentések szerint párhuzamosan egyszerre éltek a saját behajtás és a földesuraknak történő bérbeadás formájával. Ezt is többször a Kamara és a földesurak közötti súrlódások kísérték. A tizenötéves háború idején, 1597-ben a Magyar Kamara az üresedésben lévő esztergomi érsekség tizedeinek a felhasználásával kapcsolatos nehézségeiről jelentett. Panaszkodott a földesurak ellen, akik általában a termékenyebb földek tizedbérletét igyekeztek maguknak megszerezni, és azt javasolta, hogy a földesurak csak a tized negyedrészét, a quarta-1 vehessék bérbe, a többit a nagyobb haszon reményében az érseki jószágigazgató (adminisztrátor) hajtassa be a kamarai tizedbeszedők segítségével. Erélyes fellépést javasolt ugyancsak a kamarai 523 MNL OL E 21 - b - 1643. április 29. - 601 - 12. 524 MNL OL E 21 - b - 1675. február 21. - 606 - 142. MNL OL E 15 - 1679. május 30. - Aul. cam. No. A 1. 525 ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1568. Mai 21. Az érseki tized bérletére. MNL OL E 15 - 1579. április 9. Kamarai javaslat az esztergomi érseki tized guarta-jának behajtásáról, illetve bérbeadásáról. 526 MNL OL E 15 - 1595. március 28. - No. 2. 527 MNL OL E 15 - 1587. június 17. A győri püspökség tizedeinek bérletéről. 123