Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VII. Egyházi gazdasági ügyek, az egyházi tized használata
nia minden főpap hagyatékának. Az összeírás nem zajlott le kellemetlenség nélkül, a kamaraiak a káptalan tagjait értéktárgyak elrejtésével is meggyanúsították.492 Draskovics György kalocsai érsek és győri püspök (egyébként királyi helytartó is) hagyatékának 1587. évi felosztásánál szintén akadtak problémák. Az érsek még életében készített végrendeletet, ezt azonban nem nyújtotta be királyi megerősítésre. Az érsek halála után az udvar meghagyta a Magyar Kamarának, hogy adjon javaslatot a végrendelet megerősítése és a hagyaték felosztása tárgyában. A megerősítést azért tartotta indokoltnak, mert szerinte az ilyen jóváhagyás nélküli végrendeletek csak növelték az egyháziak ama törekvését, hogy a királyi fiscus legnagyobb kárára szabad végrendelkezési jogot biztosítsanak maguknak. Az udvar azt is nehezményezte, hogy az érsek felesleges borát és gabonáját nem a végváraknak, hanem rokonainak hagyta.493 A hagyaték felosztása dolgában végül is méltányosnak mondható királyi döntés született. A borból és terményből a Kamara csak annyit tartott meg, amennyit Draskovicsnak győri püspökké való kinevezése alkalmából juttattak, a fennmaradt mennyiséget piaci áron a katonaság élelmezésére kellett átadni. A ruhákat, kegyszereket az egyház, a pénzt, ezüstneműt, egyéb ingóságokat, a hitelezők és alkalmazottak kielégítése után, az érsek rokonai (örökösök) kapták meg.494 A leggazdagabb hagyaték természetesen az esztergomi érsek után maradt, az uralkodó a legkörültekintőbb módon e hagyaték elosztásánál járt el. Fejérkövy István érsek és királyi helytartó végrendeletét 1597-ben Draskovics kalocsai érsek végrendeletének jóváhagyásához hasonló módon erősítették meg. A terményt és a bort részben a végváriak céljára a Kamara vette át, a templomi felszereléseket és a kegyszereket az egyház kapta meg. Az érsek Nyitra városát egyéb egyházi birtokokkal együtt elzálogosította, ezeket a hagyaték terhére ki kellett a zálogból váltani, s az egyháznak vissza kellett juttatni.495 Igen részletes az érseki hagyaték szabályozása Kutassy János esztergomi érsek, királyi helytartó 1602-ben bekövetkezett halála után. Az érsek végrendeletet hagyott hátra, amelyet a király, Kutassy különös érdemeire való tekintettel, kegyből hagyott jóvá. A hagyaték elosztása ügyében kiadott királyi rendelet úgy intézkedett, hogy az érseki házakban (Esztergom, Érsekújvár, Drégely) található gabonát és bort helyi használatra, a végvári katonaság ellátására kell fordítani, a pozsonyi, nagyszombati érseki házakban lévő borkészlet nagy részét a király tartja meg magának, a többit az érseki alkalmazottak és a rokonok kapják. Minden felesleges terményt a katonaság élelmezésére kell lefoglalni. Meg kell tartani ebből a gazdálkodáshoz és a személyzet részére szükséges mennyiséget. A rokonok is kérhetnek ebből a készletből, de előzőleg tárgyalni kell velük. Az egyházi felszerelés és a kegyszerek a végrendelet szerint az egyház tulajdonába kerülnek. Az érsek azévi helytartói fizetése a Magyar Kamaránál marad. A királyi rendelet egyben azt is kimondja, hogy Kutassy halála után az érsek492 Kollányi F:. Végrendelkezési jog i. m. 114-116. 493 MNL OL E 21 - b - 1587. február 1. - 568 - 27., 1587. február 3. - 568 - 29., 1587. március 17. - 568 - 55. A hagyaték leltárazására. MNL OL E 21 - b- 1587. március 31. - 568 - 63. A végrendelet megerősítésére vonatkozik. 494 MNL OL E 21 - b - 1587. június 6. - 568 - 116. 495 MNL OL E 21 - b - 1597. február 17. - 577 - 47., 1597. október 16. - 577 - 197. MNL OL E 15 - 1597. február 22. - No. 72., február 28. - No. 75. 116
