Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)

VI. A sóbányászat, a sómonopólium, a sógazdasági hatáskör csökkenése

Szapolyai kezébe. Az 1540 után visszafoglalt sóbányákat Mária az 1548. évi augsburgi szerződés értelmében végleg átadta I. Ferdinándnak.413

I. Ferdinánd a zálogrendszer helyett a sóbányászatban is kamarai igazgatást szándékozott meghonosítani. A magyar rendek is a sóbányák és a sókamarák helyreállítását kérték tőle az 1548. évi országgyűlésen. A sóbányák és a huszti uradalom vizsgálatára 1548-ban Werner György és Dessewffy János kamarai tanácsosokat küldték ki királyi biztosul. A vizsgálat után szétválasztották a huszti várnagyi és a máramarosi sókamarai ispáni tisztséget.414 A Máramarosi Sókamara ispánjának 1549-ben Bécsből királyi utasítást adtak ki.415

Az átvett sóbányák némi jövedelmet is hoztak a Magyar Kamarának. A kamarai pénztárba 1553-ban 7.956 forintnyi összeg folyt be sóbevétel címén. 1557. július 1.-1559. július 30.-ig 6.767 forint 75 dénárt pedig közvetlenül a sárosi főkapitány vett át.416 A Máramarosi Sókamara jövedelmeiből adósságokat is fizettek. Báthory András

15.000 forint kölcsönt adott a Magyar Kamarának. Az adósságot részben e jövedelemből törlesztették.417 A Kendy Ferenctől és Dobó Istvántól 1554-ben felvett 36.000 rénes forintnyi kölcsönt a Máramarosi Sókamara és a huszti uradalom jövedelmeire táblázták be.418 A máramarosi só eladására I. Ferdinánd alatt sókamarák (sóhivatalok) működtek Tokajban, Szegeden és Kassán.419 A sóügyeket 1567-ben az akkor felállított Szepesi Kamara vette át. Nem sokáig maradtak azonban nála, mert 1576-ban a máramarosi területet Báthory István erdélyi fejedelem Erdélyhez csatolta.

A máramarosi sóbányák tehát elvesztek a Magyar és a Szepesi Kamara számára. Maradt azonban a Szepesi Kamara területén még egy jelentős sóvidék, a Sáros megyei Sóvár környéke, ahol sóskutak voltak. A sóskutakat azonban nem a Kamara, hanem a Soós család birtokolta. A család tagjai régi kiváltságok alapján használták a kutakat. A bécsi udvar az 1550-es években erélyes akciót indított a sóskutakkal kapcsolatban a királyi jogok érvényesítésére. A Magyar Kamara 1558-tól kezdve több rendeletet kapott Bécsből arra vonatkozólag, hogyan lehetne Soós János kútjait a király részére lefoglalni.420 A család ellenállt, 1570-ben még nem volt hajlandó a kutak átadására. A Magyar Kamara azt javasolta, hogyha a Soós család nem fogadja el a birtokcserét, akkor peres úton kell a sóskutakkal kapcsolatos királyi jogokat érvényesíteni.421 Soós Jánosnak egyébként a sóskutakért Szedeker nevű birtokot ajánlották fel cserébe.422

A Soós család ellen megindították a pert, a család tagjait 1571-ben Pozsonyba idézték az országgyűlési tárgyalásokra. A Magyar Kamara véleménye az volt, hogy a pert

413 Heiss, G.: Die Besitzung i.m. II. 74.

414 Ember GyAz újkori magyar közigazgatás i. m. 495.

415 ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1549. Februar 20. Instructio data comiti camerae salium Maromarusi- ensium. ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1549. August 30. Leltár készítése a sóbányauradalmakról.

416 Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei 1. Ferdinánd uralkodása alatt, 1526-1564. Bp. 1888. 165.

417 MNL OL E 21 - a - 1549. szeptember 16.

418 MNL OL E 15 - 1554. december 8. A kamarai adósságkötelezvény fogalmazványa.

419 Acsády I.: Magyarország pénzügyei i. m. 165. MNL OL E 21 - a - 1552. július 3. A Kassai Sókamara felállítására.

420 MNL OLE 21 - b- 1558. augusztus 17.-541 -21., 1560. április 15. - 551 - 68. ,1560. július 31. - 551 - 123.

421 MNL OL E 15 - 1570. augusztus 16.

422 Takáts S.: A dunai hajózás i. m. 296.

104