Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az ország honvédelmében

A NÁDOR SZEREPE AZ ORSZÁG HONVÉDELMÉBEN * Az 1681. évi országgyűlést megelőző több hónapos tárgyalások során Esterházy Pál, a bécsi udvarból kiszivárgó hírek hallatára, csaknem biztos lehetett nádorrá való jelölése felől, annál is inkább, mert az akkori háborús helyzetben elsősorban katona nádor megválasztására lehetett számítani. Egy 1681. február 16-án Bécsben kelt s a haditanács bizalmas üléséről beszámoló levél szerint a bécsi katonai körök is ezt látták célszerűnek.

1 Esterházy Pált az udvar nem politikusnak, hanem katonának tekintette: kinevezéseiről, kitüntetéseiről szóló okleveleiben, ha van érdemeit tételesen is felsoroló méltatás, hangsúlyozzák, hogy mindenekelőtt hadijártassága folytán részesül

2 a királyi kegy újabb és újabb megnyilvánulásában. Neveléséhez, a kor szokása szerint, hozzátartozott a katonai kiképzés. Apja, Miklós nádor, még nádorsága előtt, 1622-ben lett a bányavidéki végek főkapitánya.

3 Féltestvére, István 1639-ben a család zálogbirtokában lévő Pápa végvár és város főkapitánya lett,

4 általános szokás szerint; a végvárrá minősített magánvár birtokosának mint végvári főkapitánynak kétszeres oka is volt a vár megtartására. Esterházy István korai halála után öccse, László kapta meg a pápai kapitányságot 1648-ban,

5 amint elég idős volt a kinevezésre. Esterházy László és vele még három unokatestvére 1652-ben a török ellen vívott vezekényi csatában elesett. Esterházy Pál ekkor még csak 17 éves volt, nevelése a nagyszombati jezsuitáknál még nem fejeződött be. Mégis, mint a család akkor legidősebb férfisarja, egy hónapon belül megkapta hősi halált halt bátyja után a pápai kapitányságot,

6 amit később, 1662ben közben felnőtt Ferenc öccsének adott át.

7 Első részvétele a török elleni harcban 1654-ben, 19 éves korában következett be, egy székesfehérvári táborozás alkalmával.

8 Döntő hatással volt rá az 1663-1664. évi, a szerencsétlen vasvári békével végződött hadjárat, amikor távoli rokona és a család jó barátja, Zrínyi Miklós oldalán, irányítása alatt harcolt, sok csatában, a török ellen.

9 Zrínyi ismerte őt szinte születése óta,

10 de közelebbi kapcsolat csak a hadjárat során alakult ki közöttük. Zrínyi mellett nemcsak hadászati szakértelme gyarapodott, hanem mesterének akkor már teljesen kiérlelt, a magyarországi hadiszervezet megújulásáért, az önálló magyar hadsereg felállításáért sok művében kifejtett elgondolását is volt alkalma alaposan megismerni; ezt azután az 1670-es években el kellett felejtenie. Zrínyi halála után Mars Hungaricus címmel megírta a hadjárat történetét; művének kézirata megvan a családi levéltárban.

11 1668. december 14-én kinevezték bányavidéki főkapitánynak, a visszavonuló régi főkapitány, Forgách