Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádori adomány
annyira elfoglalták a megyei és országos ügyek, különösen a téli katonai beszállásolással kapcsolatos teendők, hogy megfeledkezett a határidőről. Közben a nádor, szabadnak vélve a birtokot, szintén eladományozta. A király azonban pártfogásába vette Skarbalát, s a Tripartitum különböző pontjaira hivatkozva a nádori adomány megsemmisítését kívánta. 59 1715-ben az országgyűléshez fordult kérelmével Jeszenszky Miklós volt nádori titkár, aki éppen a Rákóczi-szabadságharc kitörésének idején kapott nádori adományt. A beiktatást nem lehetett elvégezni, mert a birtok környékét ellepték a felkelők, Jeszenszky, a nádori ember és a hiteles helyi kiküldött alig tudott elmenekülni. 1715-ben tanácsot kért, hogyan biztosíthatná birtokjogát, s hogyan kaphatna bizony ságlevelet a beiktatás megtörténtéről. 60 A 32 JOBBÁGYTELEK Figyelmet kell szentelnünk a 32 jobbágy telekben meghatározott sorompónak is. Legelőször a már említett 1446:10. törvénycikk rögzíti; megismétlik a XVI. századi helytartói és nádori utasítások, és újból kiemeli az 1659: 30. törvénycikk. Ennek rendelkezéseit megerősíti az 1681: 1., majd, már Pál nádor halála után s nem utolsósorban az ő hivatalviselésének tapasztalatai alapján, még egyszer visszatér rá az 1715: 33. törvénycikk, amely már arra is jogot ad a királyi kincstárnak, hogy a 32 jobbágytelket vagy annak igazi értékét meghaladó nádori adományokat az országbíró előtt megtámadhassa. A 32 jobbágytelek az adomány felső határát jelentette. Az adománylevelek az adomány terjedelmét vagy értékét közelebbről ritkán jelölik meg, kivételes esetben közölnek csak adatot tényleges nagyságáról, 61 beérik annak megállapításával, hogy 32 jobbágytelken alul van. Egész falvakat (possessio) ritkán adományozott a nádor, inkább csak birtokrészeket (portiones possessionariae). Ha mégis sor került erre, magyarázatot kellett fűznie hozzá. 1685. november l-jén Esterházy Pál Barkóczy Ferencnek, a felső-magyarországi részek vicegenerálisának három egész falut adományozott azzal az indokolással, hogy értékük nem haladja túl a 32 jobbágytelkes határt, mivel a háborúk és felkelések következtében teljesen elnéptelenedtek. 62 Kérdés, mekkora területet jelentett a 32 jobbágytelek modern mértékre, katasztrális holdra átszámítva. Korszakunkban éppen egy nádori adománybirtok teleknagyságának felülvizsgálása során található erre adat. A vizsgálóbizottság 1697 után ült össze s szakértőkből állt, a budai kamarai adminisztráció, a váci káptalan és Pest megye kiküldötteiből. Úgy foglaltak állást, hogy egy jobbágytelek azonos 32 királyi holdat kitevő területtel, mégpedig szántófölddel. Egyéb számítások szerint egy jobbágytelek 50,05 katasztrális holdra tehető, így hozzávetőleges, csak megközelítően pontos további számítás alapján a 32 jobbágytelek 1600 katasztrális holdnál nem volt nagyobb. 63 Számolnunk kell azzal is, hogy a teleknagyság országrészenként változott.
