Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori adomány

előző tulajdonosához, vagy más címen kérhette mások előtt saját magának a birtokot, indokolásába ezt is belevette. Mintaszerű és több szempontból is tanulságos Orbán Pál nádori ítélőmester 1697. évi folyamodványa, amelyben a hűtlenségbe esett Andreánszky Zsigmond Pozsony megyei birtokait kéri nádori adományul. Latin nyelvű hivatalos kérvényéhez magyar nyelvű magánlevelet is csatolt, a nádor figyelmébe ajánlva egyéb, a kérvényben fel nem hozható érveket is: Andreánszky az ítélőmestert megkárosította, tehát amije van, őt illeti („mind az én igaz pénzem"). A birtokot ugyan kérhetné Szegedy András, a nádor régi hű szolgája, vele azonban az ítélőmester majd békés úton meg fog egyezni.

37 A kérvények szerkezete, megfogalmazása általában azonos. Abban is megegyeznek, hogy bizonyos sietséget, nemegyszer mohóságot tükröznek: megelőzni a többi kérelmezőt, lehetőleg akkor jelentkezni az adományért, amikor még kevesen tudnak róla. A magszakadás folytán háramló birtokokért olykor még az idős, beteg birtokos életében folyamodnak,

38 a hűtlenség eseteiben pedig sokszor rögtön a tett elkövetése után, tehát még a bírói ítélet előtt, néha puszta hír alapján.

39 Igen sok volt a jóhiszemű tévedés, sőt a szándékos ferdítés vagy hamis tájékoztatás is.

40 Ha a nádori hivatal nem végzett gondos nyomozást, megtámadták az adományt, vagy a birtokba iktatást megelőző vizsgálat során, vagy akár a beiktatás után is. Ilyen esetekben a nádori adományt meg kellett semmisíteni.

41 A nádori hivatal végzett bizonyos nyomozást. Erre vall többek között az Orbán Pál ítélőmester előbb említett kérvényének külzetén olvasható nádori kancelláriai megjegyzés is. A kérvény 1697. április 14-én kelt, a feljegyzés három nap múlva, április 17-én lerögzíti, hogy ha a lefolytatandó nyomozás során beigazolódik Andreánszky hűtlensége, a nádor döntése értelmében Orbán Pál fogja kapni a birtokot. S már április 21-én ki is állítják részére a nádori adománylevelet.

42 Egybekapcsolódnak az adománykérőt támogató sorok és a tájékoztatás adatai Jeszenszky István nádori titkárnak a nádorhoz intézett levelében; röviden közli az adománykérő életrajzi adatait, s szól az általa kért birtokok tulajdonjogáról is.

43 A kérvények adatainak felülvizsgálata azonban nem volt mindenre kiterjedő, előfordult, hogy szándékosan nem volt, de az akkori közlekedési viszonyok, hírszolgálat és szervezetlenség mellett nem is lehetett. A hivatal sokszor helyezkedett, kényszerből is, arra az álláspontra, hogy ha korábban nem, a beiktatással törvény szerint együtt járó nyomozás alatt jelentkezni fognak az ellentmondók, s ha akkor sem, akkor esetleg később, mivel jogos tulajdonát senki sem hagyja veszendőbe menni. Az ügyek egy részénél a nádori igazságszolgáltatáshoz kapcsolódott a nyomozás, így birtokperek, hűtlenségi perek esetében. A perbeli nyomozás ilyenkor azonosult az adományozhatóság megállapítása érdekében folytatott nyomozással, de annál bizonyára mélyrehatóbb volt. A hivatali nyomozás lezárása után kiállították a nádori kancelláriában az adománylevelet. Az adománylevél túlnyomórészt papíron, pátensformában készült. Az oklevélkiadó megnevezését tartalmazó részben a nádor felsorolta valamennyi címét és tisztségét, majd megnevezte azt a személyt, akinek érdemeiért nádori