Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori adomány

A NÁDORI ADOMÁNY A nádor birtokadományozási joga tulajdonképpen helytartói jogköréből ered.

1 A magyar királyság első századaiban a birtokadományozás királyi jog volt; a korona javaiból csak a király adományozhatott. A Mohács előtti nádorok adományai magánjellegűek, a nádor azokat saját birtokából adta; azonkívül jogában állt eladományozni az általa elítéltek birtokából neki jutott részt.

2 A magyar törvényekben a XV. század közepén jelenik meg az első olyan felhatalmazás, amelynek értelmében a magszakadás vagy hűtlenség folytán a Szent Koronára háramlott birtokokból 32 jobbágytelek nagyságig az ország kormányzója is adományozhat; a kormányzó ez esetben a király távollétében annak megbízott helytartója volt. Az 1446:10. törvénycikkben Hunyadi János kapta ezt a jogot, azzal a kikötéssel, hogy ennél nagyobb, összetartozó birtoktest háramlása esetén azt nem tagolhatja 32 telkes kisebb részekre; az ilyenfajta háramlott birtokokat a Szent Korona részére kell fenntartania. Hunyadi Mátyás 1485: 10. törvénycikkében, amint láttuk, a helytartóság állandó jelleggel a nádori tisztséghez kapcsolódik, azzal a kikötéssel, hogy a király távollétében a koronára háramlott birtokokból nem adományozhat.

3 Lehetséges, hogy a további kutatások során majd előkerülnek olyan oklevelek, amelyekből a korona javaiból tett nádori adományokra is következtethetünk. Egyelőre megállapítható, hogy ha fordult is elő Mohács előtt, kivételesen, nádori adomány, az nem a nádori jogkör alapján történt. Mohács után változott a helyzet. A Habsburg uralkodó állandóan távol volt az országtól olyan értelemben, hogy nem Magyarországon, hanem az örökös tartományokban, elsősorban Bécsben tartotta székhelyét. Ezért, amint láttuk, a helytartói tisztség állandósult, s azt vagy főpap-helytartók, vagy a helytartói tisztet is gyakorló nádorok töltötték be. Mind a főpapoknak, mind a nádoroknak I. Ferdinándtól kezdve joguk volt 32 jobbágytelken aluli birtok adományozására. Ezt az adományt is a király hívei kapták, akik közül azonban ő maga csak a kiemelkedőket ismerhette, a szerényebb helyzetű, de ugyancsak jutalomra érdemeseket nem, s a helytartó joga és kötelessége volt ezek kiválogatása.

4 Az első Habsburg-helytartó s egyben nádor, Báthory István 1528. március 7-i utasításában megtalálható a 32 jobbágytelken aluli birtokok adományozásának joga.

5 A XVI. századi törvények is megerősítik ezt a jogot, így különösen az 1567: 26. törvénycikk 4. §-a. Nádasdy Tamás nádor és helytartó, akinek már adománykönyve is fennmaradt,

6 ugyancsak élt a birtokadományozás jogával, de hangsúlyozta, hogy ezt nem 5* '67