Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Az ország közigazgatási felosztása. A nádor területi illetékessége

tést kaptak.

27 Horvátországnak saját országgyűlése volt, de követei részt vettek a magyar országgyűléseken is. Az ítélőmester az alsó táblán kapott helyet és az egész országot érintő kérdésekhez is gyakran hozzászólt.

28 IV. A töröktől visszafoglalt területen (Neoacquistica) 1690-től kezdve a budai kamarai adminisztráció és a Neoacquistica Commissio korlátozta a magyar hatóságok szerepét s így a nádor hatáskörének tényleges érvényesülését is akkor, amikor a nagymértékben elpusztult területen újból megindult az élet.

29 Esterházy Pál nádori hatásköre, hivatalviselésének teljes időtartamát tekintve, elvileg az egész ország területére kiterjedt — Erdély és a szepesi városok kivételével —, gyakorlatilag azonban csak jóval kisebb területen érvényesült. Látni fogjuk, hogy a különleges helyzetben levő Horvátországot nem számítva, tulajdonképpen csak a Dunán inneni és a dunántúli területen volt lehetőség a nádori hatáskör teljes mértékben való gyakorlására. Ezek az országrészek jelentették egyúttal szűkebb hazáját, itt voltak birtokai, itt volt bányavidéki főkapitánysága, fiai, rokonai itt töltöttek be főispáni tisztségeket. A Rákóczi-szabadságharc éveiben azonban gyakran innen is visszaszorult. Felső-Magyarország, a 13 megye, az 1680-as évek derekáig Thököly Imrének a töröktől is támogatott mozgalma folytán csak részben volt hozzáférhető, azonkívül Bocskai idejétől kezdve bizonyos függetlenséghez szokott, magát „második Erdély"-nek tekintette, s területén a központi kormányzat, már a távolság miatt is, csak lassan tudott meggyökeresedni. Később maga Csáky István is, 1687 után, amikor az országbírói tisztet is viselte, olyan közigazgatási feladatokat is gyakorolni kívánt, amelyek a nádor hatáskörébe tartoztak. Törvény szerint az országbírót mindig ebből az országrészből kellett volna választani, az igazságszolgáltatás egyenletesebb szolgáltatása érdekében.

30 De a Bécs szomszédságában birtokos nyugat-magyarországi urak tiltakoztak ez ellen a szokás ellen — ezért javasolta Esterházy Pál 1681-ben Draskovics Miklóst országbírónak —, s Bécsben is őket tartották megbízhatóbbnak, válságos helyzetekben könnyebben elérhetőnek. Felső-Magyarországra különböző címen császári tábornokokat, katonai parancsnokokat küldtek, s ezek mellett jelentős szerephez jutottak a haditanácsnak különféle kiküldöttei (hadbiztosok, főhadbíztosok, hadipénztárosok stb.), valamint a bécsi udvari kamara hivatalnokai a szepesi kamara útján. Az 1. és 2. táblázatok egykorú források alapján adnak tájékoztatást az ország közigazgatási felosztásáról 1613 és 1723 (1738) között.