Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Jeszenszky Miklós és Jeszenszky István titkárok

A kuruc seregeknek Sopron környékére történt előnyomulása idején az udvar hallgatólag beleegyezett abba, hogy Esterházy Pál Bercsényitől védlevelet kérjen kismartoni vára részére Szirmay István útján. Szirmay ekkor a nádorral nem érintkezhetett közvetlenül, így ennek az ügynek lebonyolítása is részben Jeszenszky Istvánra hárult. 62 Jeszenszky István tárgyalt a magyar kancellária hivatalnokaival, köztük Hunya­dy László egykori nádori segédtitkárral s több bécsi főméltósággal arról is, mekko­ra sérelem lenne a nádorra és a nádori méltóságra nézve, ha urát kirekesztenék a Rákócziékkal folyó tárgyalásokból. Ki is eszközölte a király nyilatkozatát, hogy ez nem áll szándékában. 63 Az 1708. évi országgyűlés előkészítése idején ő is szorgal­mazta Bécsben a nádor felrendelését abból a célból, hogy a tanácskozásokban részt vegyen. 64 1710 májusában pedig kijárta, hogy a nádor két hétre eltávozhassék az országgyűlésről, s birtokaira mehessen. 65 Korábban említett egyéb feladatait a szabadságharc alatt s azután is ellátta. Évekig foglalkozott a családi peren kívül a nádor különféle adósságainak rendezé­sével, illetve halasztás kieszközlésével, pénzszerzéssel, új birtokok szerzésének lebonyolításával, a nádor hercegi címének elsőszülött fiára s utódaira való kiter­jesztése ügyével, József fia ezrede újjászervezésének engedélyeztetésével, s emellett olykor vállalta ritkán kapható cikkek (pl. bécsi csokoládé) beszerzését vagy a bécsi palota építési munkálatainak ellenőrzését. 66 A többi titkárhoz hasonlóan ő is eljárt valamennyi illetékes hivatalnál, elsősor­ban a magyar kamaránál a nádori fizetés rendezése ügyében, észrevételt tett a kamarai elszámolásokra, s nemcsak sürgette az esedékes részleteket, hanem szinte ügyvédi tevékenységet folytatott. Gyorsabb intézkedés érdekében ahhoz is joga volt, hogy a kamarának a nádorhoz címzett leveleit felbonthassa s elintézhesse. 67 Továbbra is figyelemmel kísérte a magyarországi adózással, katonai beszálláso­lással kapcsolatos intézkedéseket. 1708-ban, amikor Heister tábornok váratlanul a Dunántúlra nyomult, Jeszenszky a nádor nevében a haditanácshoz fordult segítsé­gért, amely kivételesen a kimerült országrésznek adott igazat, s a titkár útján azt javasolta, hogy a nádor az éppen elérhető urakkal s a királyi tábla tagjaival tartson gyűlést, s onnan nyújtsa be tiltakozását a királyhoz. 68 171 l-ben a titkár az adózás­nak akkor megkísérelt új formájáról, a megyék egyéni helyzete szerint adófelosz­tásról ad hírt. 69 1712-ben Illésházy Miklós kancellár a titkár útján üzente meg tapintatosan a nádornak, hogy nem kell Bécsbe sietnie a téli porció felosztása ügyében, mert a király azt miniszteri konferencián tárgyalja meg. 70 Pozsony város ugyancsak rajta keresztül emlékeztette a nádort ígéretére, hogy a Duna-híd javítta­tása fejében évenként bizonyos összeget elengednek adójából. 71 A nádor és a rendek Keresztély Ágost szász herceg esztergomi érsek útján kértek a királytól adóengedményt. A nádor levelét Jeszenszky vitte az érsekhez, aki másnap szemé­lyesen közölte vele a király döntését. 72 1712-ben Jeszenszky Istvánt bízta meg a nádor a jászok és kunok visszaváltása ügyében összehívott bécsi commissióban való részvétellel. 73

Next

/
Thumbnails
Contents