Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szirmay István nádori ítélőmester

a török október 15-én fogságba vetette, Bécsben Szirmayt letartóztatták, majd kimondták birtokainak elkobzását.

33 Szirmay István életében a nagy fordulat 1687-ben következett be. Testvérének naplója és Szirmay Antalnak a családi hagyományokra támaszkodó leírása szerint szabadulása érdekében áttért a katolikus hitre. Szirmay Antal egy Wogell nevű jezsuitának tulajdonítja az áttérítés művét, aki állítólag arra is rávette Szirmayt, hogy 100 ezer forintot felajánljon a rendnek.

36 Testvére tudomása szerint az áttérés 1687. augusztus 10-én Bécsben történt. Utána kinevezték Draskovics Miklós mellé országbírói ítélőmestérnek, s elkobzott birtokait is visszakapta. Draskovics Miklós halála után az új országbíró, Csáky István megtartotta tisztségében. 1698 nyarán Esterházy Pál nádori ítélőmestere lett. ítélőmesteri tevékenységének számos dokumentumát őrzik levéltáraink. Későbbi pályafutása szempontjából megemlítendő itt Draskovics Miklós országbíró özvegyével, Csáky Krisztinával és Bercsényi Miklóssal való kapcsolata. Utóbbit a nádor környezetéből, majd mint a Homonnai Drugethek ungvári uradalmának új birtokosát, Ung megye főispánját (1691) Felső-Magyarországról is jól ismerte, minthogy saját ítélőmesteri székhelye Eperjesen volt. Csáky Krisztinának kényes természetű, fontos pereit intézte,

37 sőt magánközvetítést is végzett a körülrajongott gazdag özvegy és a fiatal Bercsényi Miklós között, esküvőjükön is jelen volt a nádorral együtt.

38 Eletének ezt a korszakát a további vagyonszerzés, emelkedés jellemezte. Testvére, Szirmay Endre többször idézett naplójában „szerző típus"-ként jellemzi, aki anyjuk halála után több birtokot foglalt le az örökségből, mint amennyi járt neki.

39 I. Lipóttól és Józseftől is kapott birtokokat,

40 a nádori donációs könyvek tanúsága szerint pedig többször részesült nádori adományban is; főleg szőlőbirtokait egészítette ki.

41 1693-ban a király megújította a Szirmay család pallosjogát, kiterjesztve ezt a fogadott fiúra, Szirmay Tamásra is.

42 1694-ben királyi engedélyt kapott arra, hogy őseinek lakhelyét, az elpusztult Szirma falut áttelepítse Bessenyőre; az új település megkapta a Szirmabessenyő nevet.

43 Ugyanezen a napon a király megerősített egy régi szerződést, amelynek értelmében a Sáros megyei Héthárs mezőváros a Szirmay családnak fizeti a tizedet.

44 Ezekben az iratokban már magyar tanácsosként szerepel.

45 1695-ben fogadott fiával együtt megkapta a bárói címet.

46 Korszakában ő volt az egyetlen, aki ítélőmesterként bárói címet viselt.

47 A nádor, miután képességeit Szirmay most már a király híveinek sorában fejtette ki, megbékélt, sőt megbarátkozott vele. Elsősorban az igazságszolgáltatás terén működtek együtt. Szirmay István Orbán Pál nádori ítélőmester halála után, 1698 nyarán lett nádori ítélőmester, 1698. július 12-re várta beiktatását.

48 Országbírói és nádori ítélőmestersége alatt tartózkodási helye legtöbbször szűkebb hazája, Felső-Magyarország volt, főképpen eperjesi háza, amelyet egy alkalommal királyi parancs segítségével mentesített a katonai beszállásolás alól.

49 Az ottani megyék adóügyben is többször küldték követül a nádorhoz, hogy segítségével porcióenyhítést érjenek el, így 1690. augusztus 17-én Zemplén megye,

50 1692. augusztus 25-én Szepes megye,

51 1695. március 9-én pedig Sáros megye.

52 Adóügyi