Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A hivatal és a kancellária. A nádori levéltár

jainak hivatalviselési időtartamára ad — olykor helyesbítendő — felvilágosítást. A katonai főtisztségekre vonatkozólag nem közöl adatokat. Polgári vonatkozásban is csak a hivatal élén álló méltóságnak, jelen esetben a nádornak egyes kinevezéseit közli. A nádor pályafutását 17 éves korától haláláig sok különböző forrásból kellett összeszőni, de ez különösebb nehézséget nem jelentett.

30 Sokkal bonyolultabb volt az alábbi ismertetésre kiválasztott néhány nádori főhivatalnok adatainak összegyűjtése. A hivatalnokok Esterházy Pál idejében is a nádor magánalkalmazottai voltak, akiket ő fizetett. Hivatalba lépésükkel kapcsolatos szerződést azonban nem találtam. Elképzelhető, hogy mint a többi magánalkalmazott, ők is konvenció alapján szerződtek. A családi levéltárban megvannak a konvenciós könyvek,

31 annak az egynek, a sorozat első kötetének kivételével, amelyben a nádori hivatal alkalmazottaira vagy legalább azok egy részére vonatkozó szerződések lehettek. Ez a kötet 1945-ben a hadműveletek során elpusztult.

32 Nincsenek személyzeti könyvek (status personalis) sem, amelyekből pl. egyes királyi hivatalok alkalmazottainak életrajza fő vonásaiban szinte készen áll. így az adatokat sok és sokféle forrásból kellett kikeresni anélkül, hogy minden szükséges tájékoztatást megkaptam volna. De a nádor körül működő hivatalnokrend képe így is felvázolható. A nádor Esterházy Pált, a barokk pompában élő dúsgazdag, politikai korlátozottságai ellenére is nagyhatalmú főurat nehezen képzelhetjük hivatalnokként magunk elé. De csak akkor, ha a nádori hivatalt, melynek élén állt, nem látjuk működésének teljességében. S nem tudjuk, hogy több más tisztsége is volt nádorságával párhuzamosan. Egyéniségéről, világképéről, politikai felfogásáról fentebb volt szó. Itt csak munkastílusának rövid jellemzésére van szükség. Teendőinek sokfélesége és sokasága az átlagoshoz nem mérhető munkabírást követelt. Maga is parancs alatt állt, parancsokat kellett végrehajtania vagy végrehajtásukat megkísérelnie. Tartózkodási helyét, időbeosztását a közügyek állása határozta meg. Kismartonban csak akkor tartózkodhatott, ha az ügyeket onnan is intézhette, beteg volt, vagy az év nagy ünnepeit ülte meg. De még ünnepnapokról is gyakran keltezett fontos leveleket, felterjesztéseket. Egyébként királyi parancs irányította tevékenysége színhelyére. Bécsbe csak külön engedéllyel, rendeletre mehetett fel fontos tanácskozásra, konkurzusra, királyi kihallgatásra, s onnan csak hivatalos elbocsátás után távozhatott. Rendkívüli távozási engedélyt, pl. országgyűlésről, a magyar kancellária útján kért. Feladatait vállalta, teljesen hiányzott belőle az országos ügyek iránti közöny. Nagyobb alkalmazkodó készsége, rugalmassága mellett sokat örökölt apjának néha önkínzásig menő szenvedélyességéből. Fontos felterjesztéseit, javaslatait maga fogalmazta latinul, saját kezűleg. Igen sok magyar levelet is maga írt meg, s keze nyomát ott láthatjuk olykor a kancelláriai fogalmazványokon is. I. Lipótot csak egyszer fenyegette meg azzal, hogy lemond, és visszavonul a magánéletbe.

33 De nem tudta volna megtenni, eltávolítása vagy félreállítása ellen még 70 éves korában is hevesen tiltakozott. A tőle függő vezető tisztségekbe a kor szokása szerint gyakran helyezte rokonait, a nagy Esterházy nemzetség tagjain kívül több arisztokrata család tagjait.

34 Saját világi fiainak azonban inkább másutt juttatott szerepet.