Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A kunok és jászok bírája és főkapitánya
A másik felére a kamara azt tanácsolta, hogy egyik részét vállalja magára az ország, másik részét maguk az érdekelt kunok és jászok. Ám az ország képviselői sem az ország helyzeténél fogva, sem a következményekre való tekintettel nem mentek bele ebbe a megoldásba. Azt a javaslatot sem fogadták el, hogy a jászkun kerületek kerüljenek kamarai igazgatás alá, mivel ez ismét csak a nádori jogkört sértené. így a bizottság dolgavégezetlenül szétoszlott. 60 A nádori titkár, részben emiatt az ügy miatt, még decemberben is Bécsben volt. Októberben azt jelentette, hogy a király nem tart igényt a nádor személyes felmenetelére, hanem a bizottsági jelentést minisztereivel szándékozik megtanácskozni. 61 De a jelentést a bizottság még decemberben sem küldte tovább. 62 Néhány hónap múlva a nádor meghalt anélkül, hogy a kunok és jászok ügyében bármi változást tudott volna előidézni. 63 JEGYZETEK 1 A Mohács előtti törvények közül kiemeljük az 1485: 11. tc.-et, amelynek értelmében a nádor tiszténél fogva „egész Kunország" felett bíráskodik, a kunoknak örökös ispánja és bírája, s tőlük ezért évi 3000 aranyat kap. — Az 1530:43. tc. újból kötelezi a nádort, hogy az „országlakóknak" vétő kunok és jászok felett ítéljen. — Ebbeli kötelezettségének Esterházy Pál nádor is eleget tett. 2 Kiss József: A jászkun parasztság harca az örökös jobbágyság rendszerének kiterjesztése ellen, 1687-1703, Századok, Bp. 1970,658. lapon levő átszámítása. Elöljáróban (655) felsorolja a múlt századi és századeleji jászkun irodalom fontosabb munkáit. Ezek egy részével szemben hangsúlyozza, hogy 1702-ben a jászkunokat nem elzálogosították, hanem eladták (ami az egykorú iratokból is félreértés nélkül megállapítható); nyomatékosan rámutat a privilégiumok látszatjellegére és a jászkun társadalom erős differenciáltságára (az 1699. évi összeírás alapján elemzi gazdasági-társadalmi helyzetüket). — L. még Ember Győző: i. m. (Az újkori közigazgatás) 44-45, 579-581, továbbá Szekfű Gyula: i. m. III. k. 450. 3 Zichy István és Andrássy Miklós kapitányok. (Szekfű Gyula: i. m. III. k. 451.) 4 Eszterházy János: i. m. 186-187. 5 1693. febr. 8., Pozsony. A kamaraelnök levele a nádorhoz: „.. .csak az is szép jövedelem, talán belőle énnékem is lészen részem". MOL P 125 2010. 6 Többek között: 1681. aug. 3. MOL N 8 Lad. 44. F. 12. No. 24., a nádor a kamarához. — 1681. okt. 16. MOL N 8 Lad. 47. Prot. 2. 22-23, a nádor védlevele Jászberény számára. — 1681. nov. 16., Léva. MOL P 125 1680, a lévai kapitány a nádorhoz. — 1684. jan. 3., Jászberény. MOL P 125 5265, a város panasza a katonai terhekről. 1685. jan. 20., Jászberény, a város panasza a lévai kapitány ellen. MOL P 125 5267. — Itt említjük meg, hogy az 1681: 46. tc. a kunokat és a jászokat is, más kiváltságolt területekkel együtt, arra kötelezte, hogy nemesi felkelés esetén 20 ház után egy gyalogost állítsanak ki. 7 MOL N 8 Lad. 47. Prot. 2. 9-23. Eleje hiányzik. 8 Illéssy János: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Századok, 1905, 26. — Feltehetőleg azonos azzal a Dalmady Sándorral, aki mint alezredes Károly rajnai választófejedelem mellett teljesített szolgálatot, s utóbbinak a nádorhoz szóló ajánlólevelével 1685 tavaszán tért haza Heidelbergből. MOL P 125 5470. 9 1688. márc. 8., Kismarton, a nádor Pest megyéhez. PML Intimata inutilia 1688. év, No. 8. 10 MOL P 125 4728. 11 MOL P 125 1796. 12 Illéssy János: i. m. 26. 13 1691. ápr. 2., Lakompak, a nádor levele erről Pest megyéhez. PML Intimata inutilia 1691. év, No. 4. 19 Iványi Emma 289
