Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Szerepe az országgyűlésen
A nádor december 5-én, szokás szerint négy nappal a 9-re kitűzött koronázás előtt intézkedéseket tett, hogy azt a vasládát, amelyben a koronát s mindazt, ami a koronázáshoz szükséges, s amelyet a pozsonyi várban biztos helyen őriznek, szállítsák át a király szobájába. December 6-án pedig a felsőtábláról átküldött követek Eger rövidesen várható visszafoglalásával biztatták a rendeket. Ugyanezen a napon fogtak hozzá az új király esküjének és hitlevele feltételeinek szövegezéséhez, hogy a koronázás előtt elkészüljenek vele, s el is fogadtassák. Esterházy Pál Salm herceg útján azt az értesítést kapta, hogy egyik fia lesz az új király első kamarása. Az alsótábla a nádorhoz küldött követség után kérte, hogy a hitlevél szövegét még a koronázás előtt láthassa. A nádor, amint december 6-án írt levelében a királlyal közölte, szándékosan késleltette a fogalmazást, hogy annak befejezése előtt megkaphassa a királyi parancsot, s ahhoz alkalmazkodhassanak; így másnap, 7-én folytatják majd a munkát. Stratmann osztrák kancellár is sokban hozzájárult, a törvényeknek nem teljesen megfelelő érveléssel, hogy az eskü és a hitlevél szövege a Habsburg-ház igényei szerint készüljön el. Lassította a munka befejezését a katolikusok és a protestánsok vitája. Utóbbiak ugyanis attól tartottak, hogy a királyi hitlevélnek a vallásügyről szóló hatodik feltétele, mint ami nem „közügy"-ről szól, ki fog maradni. Az alnádor, Szenté Bálint kézhez kapta a lényegében már december 6-án elkészült szövegeket azért, hogy a nádornak bemutathassa, de ez — állítólag — nem történt meg. 8-án ünnep volt, 9-én József koronázása, így a nádor 12-én, amikor az alsótábla is újból összeült, már az új király által megerősített szövegeket küldte át azzal védekezve, hogy ezeket ő maga is csak 9-én, a koronázás napján látta először. Ekkor értesültek az alsótábla tagjai — legalábbis hivatalosan — az eskü és a hitlevél szövegében végrehajtott változásokról. Esterházy Pál már december 7-én megkapta, eddig szerzett érdemei jutalmául, a birodalmi hercegi címet, amelyet régen kért. Másnap, a 8-i ünnepen a király óhajára néhány főúrral, bizalmas híveivel szállásán közölte a történteket, és ismertette előttük az esküszöveget, továbbá a hitlevelet, de nem adta a kezükbe. Ellenkezés nem volt, csupa olyan úr volt jelen, akik akkor részesültek előléptetésben és kitüntetésben. December 9-én tulajdonképpen mindkét táblán ülésnek kellett volna lennie, még a koronázás előtti órákban. De a nádor az esztergomi érsek útján keresztülvitte, hogy a felsőtáblán senki se jelenjék meg. Nyilvánvalóan azért, hogy ne lehessen tőlük semmit sem kérdezni. Az alsótábla, mivel még nem látta az esküszöveget, hirtelen maga szerkesztett egyet, hogy még a koronázás előtt eljuttassa a királyhoz. Átadták Szenté Bálint alnádornak, aki Pozsony megye követe is volt, kérje meg a nádort, vigye el a királyhoz. A koronázásig még négy óra volt hátra. Az ülésen addig csak azt hallották, hogy a személynök kihirdette a nádor hercegi címét s azt, hogy sok kérésük ellenére sem fog az ország adóengedményben részesülni. Ezután elindultak a koronázásra, ahol az esztergomi érsek természetesen nem az ő szövegüket, hanem a királyi dekrétum alapján készült esküt mondta el, I. Ferdinánd esküjét, az Aranybulla ellenállási záradéka nélkül, és a később sokat vitatott „clausula" hozzátételével. A kilenc éves király ezt az esküt mondta az érsek szavai
