Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szerepe az országgyűlésen

SZEREPE AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN A nádor törvényhozói tevékenysége nem tartozott közigazgatási hatáskörébe, de azzal sok szálon összefüggött. Az országgyűlésen hozott törvények többek között elég gyakran foglalkoztak a közigazgatással és az igazságszolgáltatással, a rendi sérelmek is felvetettek ilyen jellegű kérdéseket. Azonkívül az országgyűlésen is állandó szükség volt a nádor közvetítői tevékenységére, minél viharosabb volt egy-egy országgyűlés, annál inkább. Esterházy Pál hosszú nádorsága alatt két csonka országgyűlést tartottak. Az 1681. évi nádorválasztó országgyűlésen Thököly és párthívei nem jelentek meg, a pestis miatt félbeszakadt 1708-1715. évi országgyűlésről pedig Rákóczi Ferenc és hívei tartották magukat távol. A harmadik, nem csonka és hosszú ideig emlékezetes országgyűlés 1687-ben nyílt meg, 1688-ban fejeződött be, s kezdetét jelentette az ország új berendezkedésének, amelyet a Habsburg-kormányzat a török kiűzése utáni időkre már régen tervezett. Ezeknek az országgyűléseknek s azokon belül a nádor szerepének megbízható elemzése akkor válik lehetővé, ha majd elkészülnek a három országgyűléssel kapcsolatban tervezett forráskiadványok, s ennek a válságos, átmeneti korszaknak országgyűlési aktáit teljességükben s egyéb idevágó iratokkal is kiegészítve tanulmányozhatjuk. Esterházy Pált az 1681. évi soproni országgyűlésen választották nádorrá. Ez az országgyűlés is méltán kiérdemli a „viharos" jelzőt. Esterházy otthonosan mozgott az országgyűlésen. Idősebb rokonai már akkor is elvitték egy-egy nevezetesebb ülésre, amikor még a nagyszombati jezsuita gimnázium tanulója volt. Az 1655., 1657., 1659. és 1662. évi országgyűléseken pedig már mint a felsőtábla tagja vett részt. A törvénytár tanúsága szerint különféle országgyűlési bizottságokban is tevékenykedett, amint fentebb közölt rövid életrajzából is kitűnik. De hiába élvezte a király bizalmát s volt az udvar nádorjelöltje 1678 óta, hiába ismert törvényt és szokást, a súlyos ellentéteket az ország aggasztó helyzetében nem tudta kiegyenlíteni. Saját helyzete is igen nehéz volt. Mint országgyűlési közvetítő lényegében nem tudott közvetíteni, mert maga sem értett egyet az országgyűlési ellenzék álláspontjával. De mivel az egész ország nádora volt, megpróbálkozott kisebb engedmények biztosításával, amelyeket az ellenzék megoldásként nem fogadott el. így az idő hosszú és meddő vitákkal telt el, az országgyűlés a hivatalosan kiszabott két hónap helyett csaknem hét hónapig tartott. 16* 243