Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Közvetítő a király és az ország között

hoz követeket küldeni. De mivel az udvart igen sérti Rákóczi válasza, amivel a nádort és a királyhű rendeket is megbántotta, nem küldenek most követségbe senkit, sőt a király azt kívánja, hogy a nádor ne is feleljen a levélre. A királynak a nádorhoz szóló levelét és utasítását Erdődy Sándor fogja néhány napon belül levinni Pozsonyba.

133 A király március 29-én, egy nappal a kancellár után írt le a nádornak, jelezve, hogy a további közvetítéssel kapcsolatos véleményét és döntését Erdődy Sándor rövidesen közli s meg is magyarázza majd a rendeknek.

134 1708 májusában a közvetítés terén szerepet kapott a nádor egyik bizalmasa, Csáky Imre váradi püspök, aki püspökségéből és birtokairól kiszorulva egy ideig a nádor vendégszeretetét élvezte.

135 Néhány hét múlva azonban Batthyány Ádám özvegye, Strattman Eleonóra bizalmasan figyelmeztette Csákyt, hogy óvatosabb magatartást tanúsítson, mivel kezdi elveszteni az udvar bizalmát.

136 Július elején Csáky Imre Pálffy János tábornokhoz fordult panasszal, aki ugyancsak tudott a róla elterjedt hírekről, elsősorban arról, hogy kuruc testvéreivel levelezésben áll, akik pénzt küldenek neki.

137 Pápai János, Rákóczi követe a Portán a pozsonyi országgyűlés teljes kudarcáról és a nádor megszégyenüléséről adott számot.

138 A helyzetet döntő módon megváltoztatta az 1708. augusztus 3-i trencséni csata, ahol a kuruc seregek a jövőre is kiható vereséget szenvedtek. Rákóczi amellett, hogy az angol és holland mediatorok mellé más külföldi biztosítékokat is próbált szerezni, elsősorban Oroszországot és Poroszországot, augusztustól kezdve valamennyi külföldre menő követét arra utasította, hangsúlyozzák, hogy a bécsi kormány is hajlandóságot mutat a fegyverszüneti tárgyalásokra.

139 A trencséni csata után kezdődött és 1709 elejéig tartott Tolvay Gábor nádori ítélőmesternek Bercsényi Miklós felkérésére vállalt közvetítő szerepe, sikerrel azonban ez sem járt.

140 A nádor nevét és közvetítői tevékenységét ebben a korszakban nemcsak a Habsburg Birodalmon belül ismerték, hanem Európának a spanyol örökösödési háborúban bármily módon érdekelt egyéb országaiban is. Aszerint értékelték, amint az adott helyzetben saját országuk érdekeinek megfelelt vagy nem felelt meg. Ugyanakkor a nádori közvetítő tevékenység függvénye volt az európai események alakulásának, ezen belül a bécsi kormány politikájának s a nádorral szemben támasztott igényeinek, amelyeken a nádor és a magyar rendek javaslatai, esetleges ellenjavaslatai lényeges kérdésekben nem változtathattak. (L. még alább a Benyovszky Mátyásra, Jeszenszky Istvánra, Szirmay Istvánra és Tolvay Gáborra vonatkozó részt.) JEGYZETEK 1 Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. I. 170-205, 214-216. 2 Uo. 248. 3 MOL G 2 4 Angyal Dávid: i. m. 222, 224.