Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Közvetítő a király és az ország között
előléptetései során felemlítették itt és az 1686. évi ostromban való szerepét. 75 Apja utóda a bányavidéki vicegenerálisságban 1687-ben Koháry István lett. 76 Erre a tisztségre a nádor a fiatal Bercsényit szánta. Az 1687. november 26-i felterjesztésében arra az esetre, ha az ország megnagyobbodása következtében a bányavidéki főkapitányságot is átszervezik, azt javasolta, hogy Koháry lépjen elő a nádor főkapitányi tisztére, és Bercsényi legyen a vicegenerális. 77 1688. április 3-i, az ország új berendezésével kapcsolatos felterjesztésében pedig, amelyben négytagú katonai bizottság felállítását javasolta, egyik szakértőként idősebb Bercsényi Miklóst ajánlotta. 78 Ugyanebben az évben ifjabb Bercsényi Miklós feleségül vette a nádor unokahúgát, Homonnai Drugeth Krisztinát. A nádor az apát és fiút egyaránt a grófi címre is felterjesztette, de mire az oklevél 1689-ben elkészült, az apa már nem élt, így egyedül fia kapta a grófságot, eddigi haditetteiért és apja érdemeiért. 79 1689. július 17-én Bercsényi a nádorhoz intézett levelét már mint gróf írta alá. 80 1691-ben elsősorban a nádor ajánlására kinevezték Ung megye főispánjává, s ugyancsak az ő segítségével kapta meg a Drugeth család férfiágának kihalása folytán az ungvári uradalmat is. 81 E főispánság és az uradalom megszerzésével lépett Bercsényi 27 éves korában arra az útra, amely őt később Rákóczihoz vezette. Második felesége Csáky Krisztina, Csáky István országbíró leánya volt. Sorsa véglegesen összekapcsolódott a felső-magyarországi országrész sorsával. 1695-ben királyi tanácsosi címet kapott. 82 1 696-ban ő terjesztette fel Bécsben Felső-Magyarország adóügyi és egyéb sérelmeinek öszeírását, többek között azzal a kívánsággal, hogy ott a helyzetet a nádornál jobban ismerő Csáky István országbíró végezhesse az adófelosztást. 83 1696 végén Felső-Magyarország országos biztosává nevezték ki. 84 Az 1690-es évek végén fokozatosan eltávolodott a nádortól ugyanúgy, ahogyan Felső-Magyarország is, különösen adóügyi nézeteltérések miatt, szembekerült az ország többi részével. 85 1 700-ban a nádor, Batthyány Ádám országbírónak írt levelében, nyíltan vesztegetéssel vádolta a Bécsben sürgő-forgó Bercsényit, aki a Felső-Magyarországra eső adóösszeget ilyen módon próbálta leszállíttatni keresztezve ezzel a nádor terveit. 86 Néhány év múlva, már a szabadságharc alatt, elérkezett az az idő, amikor a felkelők a nádor visszavonulását és Bercsényi nádorrá választását kérték. Közben azonban többször jártak a nádor félhivatalos küldöttei Bercsényinél, aki egy alkalommal az ostromnak kitett kismartoni vár megkímélése érdekében védlevelet is küldött a nádornak. 87 Kismarton, ahonnan a nádor a haditanács engedélye nélkül nem távolíthatta el a régebben odahelyezett német őrséget, sok gondot okozott régi híveinek, így a bányavidéki főkapitányság területén szolgált Andrássy Pál ezredesnek és Bottyán Jánosnak. Mindketten ígérték, mint régi uruknak, hogy bizonyos feltételek betartása esetén nem lesz bántódása a várnak; Andrássy egyes előrelátható veszélyekre is figyelmeztette, hivatkozva hadainak harci elszántságára. 88 Ugyancsak titokban levelezett a nádor Kismarton ügyében Csáky Mihállyal, aki közölte vele, hogy a fejedelem és Bercsényi utasítást adtak neki a nádor birtokának megvédésére. 89 Csákyhoz a nádor egyik familiárisa ment át tárgyalni, menlevél birtokában. 90 Kismartont nem foglalták el, de a vidék hadszíntérré változott, s így a nádor birtokai sem menekültek. 91
