Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Bevezetés

lezést folytathatott a pápai udvarral, egyes bíborosokkal, a lengyel királlyal s néhány szomszéd fejedelemmel. Ebbeli tevékenysége azonban nem érte, nem is érhette el azokat a kapcsolatfelvételeket, amelyeket az 1663-1664. évi török háború idején Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Zrínyi Miklós horvát bán Európa több országában is létesített.

3 Az udvar azonban a Mohács után kialakult gyakorlathoz ragaszkodott, amely szerint, bárhogyan szóljanak is a magyar törvények, az ország hadügye, külügye és pénzügye többé nem önálló magyar ügy. S ez határozta meg mindenkori nádorának tényleges hatáskörét is. Esterházy Pál hosszú életű volt, és több mint hatvan évet töltött közszolgálatban. 32 évig volt nádor. így életrajzának, pályafutásának rövid ismertetése is sok tanulsággal szolgál.

4 Apai ősei a dunáninneni országrészben, főleg a Csallóközben élő, a Zerhás, Esterhás, Estorás nevet viselő, szerény sorsú köznemesek (annak ellenére, hogy a Pál nádor idejében készült családfa, a kor divatja szerint, egészen Attiláig, sőt még meszebb, bibliai ősökig vezeti vissza a család eredetét). A család tagjai a XVII. század elején, rokonuk, Illésházy István nádorsága alatt kezdtek szerepelni a közéletben. Pál nádor nagyapja, Ferenc már megyei tisztséget viselt, Pozsony megye alispánja volt: nagyanyja, Illésházy Zsófia pedig a nádor testvérhúga. Apja, Miklós nádor (1582-1645) már az ellenreformáció kezdetén, bár evangélikus volt, jezsuita gimnáziumba járt és tanulmányai befejezése után tért át a katolikus hitre — rokonait, majd mindkét evangélikus vallású feleségét is áttérítette. Viszonylag szerény sorból feltört új ember, „homo novus" létére nemcsak alkalmazkodott az új világnézethez, hanem azzal teljesen azonosult, elfogadta és udvarában továbbfejlesztette a barokk kultúrát, az ellenreformációból kinőtt művelődési áramlatot, amelynek korai változata már a XVII. század első felében kezdett meghonosodni Magyarországon. Az udvarában élő Hajnal Mátyás jezsuita, volt gráci egyetemi tanár segítségével éveken át szorgos tanulással pótolta a felsőfokú tanulmányok kényszerű hiányát. A nádori udvart főleg a nagyszombati egyetem gyakran odalátogató tanárai segítették a katolikus hit megszilárdítása és a barokk művelődés fejlesztése terén. A nádor fiai valamennyien jezsuita gimnáziumokba és egyetemekre jártak. A nagy tehetségű, de vagyontalan Esterházy Miklós előrehaladását két gazdag házasság gyorsította meg. Első felesége Mágócsy Ferencné Dersffy Orsolya volt, a második Thurzó Imréné Nyáry Krisztina, Pál nádor édesanyja. Az első házasságból származó Esterházy István feleségül vette Nyáry Krisztina leányát, a Thurzóvagyon örökösét, Thurzó Erzsébetet. Az ebből a házasságból származó Esterházy Orsolyát már kisgyermek korában a nála néhány évvel idősebb Esterházy Pálnak szánták feleségül. Esterházy Pál saját kezű feljegyzése szerint 1635. szeptember 7-én, pénteki napon született Kismarton várában. Felnőtt korában, ugyancsak saját kezűleg írt vissza-