Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

az feltehetőleg hatékonyabbá válik.

486 Ugyanekkor Sopron és Vas megyétől lovas katonaság kiállítását kérték.

487 Mindemellett Pozsonyban konkurzus jellegű gyűlést is tartottak, megállapították azonban, hogy a rendkívüli körülmények között az adófelosztásnak a „korábbi boldogabb időkben" szokásos módját nem alkalmazhatják.

488 Az az enyhülés, amit az 1703. decemberi, adót elegendő királyi pátenstől reméltek, a hosszan elhúzódó háború folytán semmiképpen sem következhetett be. A megmaradt megyékben a „korábbi boldogabb időkből" ismert, állandó túlterhelés ellen zúgolódó feliratokkal találkozunk, ugyanakkor a repartícióban kivetett mennyiségeknek töredéke volt behajtható. Láthatjuk az arra irányuló törekvést is, hogy a korábbi, részben törvényesnek tartott, részben megszokott, alkalmazott intézményeket, kereteket fenntartsák és a lehetőséghez képest működtessék is, úgymint a konkurzust, a repartíciót, bizottságok helyett a biztosi intézményt. Továbbá igyekeztek, a lehetőség szerint, korábbi adótípusok „átmentésére" is. Győr városa 1707 márciusában accisa elleni panasszal fordult a kancelláriához, amely bizottságot küldött ki a helyzet megvizsgálására.

489 1708- ban általában a szabadságharc éveinek problémái és kívánalmai ismétlődtek az adóügy terén. A hadsereg fővezére márciustól kezdve ismét Heister Siegbert lett.

490 A nádor a nyár folyamán újból elkészítette a fuvarozáshoz szükséges szereknek és a hozzájuk tartozó kocsisoknak a megyék közötti felosztását.

491 Novemberben újból sor került a téli szállások előkészítésére, amelynek irányítására a Dunántúlon Pálffy János horvát bán, lovassági tábornok kapott megbízást. A haditanács kívánságára a kancellária utasított néhány megyét, hogy álljanak a bán rendelkezésére, azonkívül tartsák meg az adó belső felosztása érdekében közgyűléseiket is. Ez alkalommal sem pénzadót kértek tőlük, hanem természetbeni ellátást.

492 Az 1708-ban összehívott országgyűlés több alkalommal foglalkozott az adózás elvi és gyakorlati kérdéseivel. Alighogy a háború az ország egyes területeiről visszahúzódott, felújultak a régi problémák és ellentétek is. 1709 -1713 1709- ben az országnak már több mint a feléhez hozzá lehetett férni adózás szempontjából. Fokozottabb működésbe lépett a konkurzus, és újjászerveződött, bizonyos módosulással, a három bizottság közül a pozsonyi bizottság is. A nádor utóbbinak a régi formájában való újjászervezését kérte, úgy, hogy az az ő elnöklete alatt működő egy bizottság legyen, rendi ülnökökkel, s velük együtt ülésezzenek a kamara és a hadbiztosság küldöttei is.

493 De I. József fenntartotta és rögzítette azt a belső szakadást, amely az 1700-as évek elején egészen a szabadságharc kitöréséig a bizottsági szervezeten belül végbement. Akkor, mint láttuk, a rendi és a bécsi központosítást képviselő elemek különváltak, a kamarák és a hadbiztosság kerületi főhadbiztosai nem jártak el az ülésekre, hanem felsőbb hatóságuk irányítása alatt önállóan intézkedtek. A király számolva ennek további