Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
sok panasz volt a dohánybérletre és a só magas árára; a sóhiány sok helyen betegséget okozott. A terményértékesítési lehetőségek és az árak is csökkentek. Ezért nem folyt be rendesen az adó, s ezért nem vállalták a következő évre sem az adónak 4 millió forintban való megállapítását. 445 A kancellária arra is ügyelt, hogy ezt a panasziratot egyedül Kollonics vehesse kézhez. 446 Továbbá az ellen is biztosítani kívánta magát, hogy a bécsi főhivatalok kiadványainak mintegy postai kézbesítője legyen. Utasítást kért a Deputatiótól, mit tegyen, mivel így nemcsak az előírt szolgálati utat kerülik meg, hanem az országra nézve káros és egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó rendeletet kell közvetíteniük. 447 Elérkeztünk az 1703. évhez, amikor a hosszú ideje forrongó válság a robbanásig sűrűsödött. Az 1702/1703. katonai évre minden erőfeszítés ellenére sem lehetett elkészíteni a repartíciót. Végül a bécsi udvari kamara és a főhadbiztosság 1703 elején maga osztotta fel a tervezett 4 millió forintot az ország három kerülete között, ide kapcsolva Szlavóniát és a Szerémséget is. A pozsonyi kerületre 2000273 forint 18 krajcár, a budaira 710 184 forint, a kassaira 1 201 826 forint, Szlavóniára és Szerémségre 88 723 forint jutott. A magyar kancellária igyekezett megnyugtatni a nádort, aki február 22-én megdöbbenve kapta a hírt, hogy erre a katonaság fizetésének folyósítása érdekében volt szükség, megyékre és városokra lebontott felosztást azonban nem kaptak. 448 A nádor az eljárást sérelmesnek találta, a király azonban nem rendelte Bécsbe. 449 Március 31-én a nádor kijelölte az egyes kerületek képviselőit, hogy egymást váltva állandóan tartózkodjanak Bécsben, vegyék fel a harcot a magas adóösszeg ellen, és foglalják össze az ország sérelmeit. 450 A három bizottságnak ugyanezen a napon a Ministerialis Deputatióhoz intézett felirata rávilágít ennek az intézménynek csődjére, minthogy a Deputatio útján hozzájuk juttatott, a megyéknek, városoknak kiküldendő királyi határozatokat a kerületi főhadbiztosok semmibe vették, végrehajtásukat akadályozták, a kerületek adóügyét saját elgondolásuk (illetve bécsi felettes szerveik parancsa) szerint irányították. 451 Április 3-án a nádor egy 2,5 millió forint adóösszegről szóló repartíciót küldött meg a királynak ugyanarra a területre, mint az előző években. A megyék, városok neve és az adó összege mellett ezúttal is megtalálható a porták száma. 452 Arra azonban, hogy ezt a felosztást meg is valósítsák, már nem jutott idő. A repartíciós küzdelmekkel párhuzamosan tovább folytak a már 1702-ben megkezdett munkálatok az új országos összeírás elkészítése érdekében. Az összeírás kezdetét 1703. június 1-jére, befejezését pedig szeptember 30-ra tűzték ki. Előzőleg Buda környékén próbaösszeírást rendeltek el május 12-i kezdettel, ahova minden kerületből 2-2 összeírónak kellett elmennie. Az 1702-ben kijelölt középnemesi összeírok mellett az ország egyes részeiben nagyobb szerepet kívántak juttatni a klérusnak, sőt mágnás összeírok választását is helyesnek látták volna. 453 Bécsben fontosnak tartották és sürgették az összeírást. Május 15-én a nádor felszólítást kapott, hogy tegyen jelentést a munka állásáról, és az év végéig végeztesse el. Ettől remélték a panaszáradat megszűnését és az adó gyorsabb befolyását. 454 •
